Magyar Kapcsolt Energia Társaság
COGEN Hungary

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság XIX. konferenciája

A tavasz első napjaiban, 2016. március 2-3-án Hajdúszoboszlón tartotta XIX. konferenciáját a Magyar Kapcsolt Energia Társaság. Évek óta jelentős eredmény az energetikai szakma területén, ahol a kiserőművek vezetőinek, üzemeltetőinek, az energetikai gépgyártók és az államigazgatási szervek képviselőinek eszmecseréje folyik.

A konferencia jelmondata az "Energiahatékonysági törvény és a kapcsolt energiatermelés" volt. Közel 120 szakember előtt 21 előadás és egy élénk pódiumvita keretében vitatták meg az aktuális témákat, a "kapcsoltak" jelenét és várható kilátásait, jövőjét.

A konferenciát megnyitó Holoda Attila alpolgármester szakmai bevezetése, vendéglátói invitálása kedvet csinált a hallgatóságnak a fürdőváros felkeresésére, értékeinek kihasználására.

Az elnök, Rudolf Viktor nyitó előadásában fontos szerepet szánt az Európai Unió Energiahatékonysági Irányelvének, amely a kapcsolt termelés területén is energia megtakarítást jelent. Sürgető a direktívában előírt feladatok megvitatása, kidolgozása, összeállítása a jogalkotókkal. Kiemelte előadásában, milyen negatív hatása volt az elmúlt 3 évben az érvényben lévő jogszabályoknak, többek között:

  • a kogenerációban másodlagos fontosságúvá vált a távhőtermelés,
  • leállítottak és leszereltek gázmotorokat,
  • leállítottak néhány kapcsolt termelésű erőműegységet,
  • a fejlesztések megszűntek,
  • a felújítások elmaradtak.

Ezen kedvezőtlen hatások ellenére a kapcsolt termelés csökkenése 2015-ben megállt, ami a jövőre nézve némi reményt ad.

Új utakat kell keresnünk, ilyen lehet a METÁR bevezetése, a villamos energia közvetlen értékesítése a decentralizált termelés előnyeinek érvényre juttatása, az EU energiahatékonysági irányelv érvényesítése, továbbá a megújuló energiaforráson alapuló kapcsolt termelés fejlesztése és a termelt hőfelesleg értékesítése.

A jövőben is a hő- és villamosenergia-termelés együttes hasznosítása a cél, a tüzelőanyag és a károsanyag-kibocsátás csökkenés mellett. További erőfeszítéseket kell tenni a kogeneráció hasznosságának széleskörű elismertetése érdekében.

Ezt követően Tilesch Péter, a MEKH főosztályvezetője tartott előadást az energetika aktuális kérdéseiről - a szabályozó hatóság szemszögéből. Részletesen ismertette az EU-szabályozás folyamatát, a "Network Code"-ok kialakítását, amelyek hatályba lépésüket követően a tagországokra is kötelező érvénnyel bírnak, üzemi, kereskedelmi szintű jogszabályok lesznek.

A hazai szabályozásnál a rendszerhasználati díjak felülvizsgálata várható, az elosztó hálózatok beruházásainak elemzése, az energiahatékonyság témái, az elosztott termelés hatásai kerülnek terítékre.

Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a háztartási kiserőművek (napelemek) száma, a beépített teljesítmény a 2007-es 0,57 MW-ról 2014-re 69 MW-ra ugrott. Ezek szükségessé teszik a tarifarendszer átalakítását, a rendszerhasználati díjak arányainak módosítását.

A COGEN Europe ügyvezető igazgatója Roberto Francia is megtisztelte konferenciánkat jelenlétével és előadásában áttekintést adott az EU országaiban a CHP erőművek kapacitásáról, a kapcsoltak arányáról, a felhasznált tüzelőanyagok változásáról.

A délutáni előadásokat is nagy érdeklődés kísérte, először Kubitsch Róbert, a MEKH főosztályvezetője a 2016. január 1-től hatályos távhőár és távhőszolgáltatói támogatás szabályzás módszertanát ismertette. Kitért a fix és változó összegű támogatásra. Létrejött az üzleti kockázatot csökkentő, a közszolgáltatási jelleghez illeszkedő támogatási rendszer. Bemutatásra került a távhőtermelői díjak megállapításainak, az indokolt költségek meghatározásainak módja, a tőkeköltségek figyelembe vétele. Kitért a nyereségkorlát-számítás és kezelés szabályainak megváltoztatására, valamint a korlát feletti eredmény kezelésére.

'Sigmond György előadása a hatékony távfűtés/távhűtés és megvalósíthatósági potenciáljára az EU Energiahatékonysági Irányelv alapján témában hangzott el. A tagállamoknak átfogó értékelést (tanulmányt) kell készíteniük a kapcsolt termelés és a távfűtés/hűtés potenciáljáról, hogy arról a befektetők is információt kaphassanak. Az előadás elemezte a távhőellátás jelenlegi helyzetét, adatait, a figyelembe vehető kapacitásokat. A közintézmények felújításánál példamutató szerepet kell mutatni a távhőellátásba történő bekapcsolásukkal. Bővíteni kell a távhőforrásokat, ahol arra szükség van.

Dr. Molnár László (ETE főtitkár) az európai energiapolitika aktuális kérdéseit elemezte. Földrészünk gázellátását a lehetséges forrásokat ismertette, megállapította, hogy az EU földgázfogyasztása csökken, a gázárakkal együtt.

Érdekes klímavédelmi jövőképet vázolt összehasonlítva az USA és Németország jövőképét: míg az USA-ban nő az energiafelhasználás, a CO2 kibocsátás, addig Németországban mindkettő tetemesen csökken!

Szóbahozta azon megállapítását, mely szerint az erőltetett megújuló fejlesztések versenytorzulást, emelkedő energiaárakat, az erőművek tönkretételét fogja eredményezni!

"A szénhidrogének piacainak hatása a világra" címmel tartott előadást dr. Szilágyi Zsombor. A kőolaj áresés okait, hatásait, következményeit taglalta, majd megpróbálta megjósolni, mit hoz a jövő: bőség keletkezik a piacon, de mind a kőolaj, mind a földgázár emelkedni fog, a palaolaj, palagáz kutatás tovább nő, fokozódik az energiatakarékosság, a megújulók tovább terjeszkednek.

Javasolta, hogy a nagy földgázfogyasztók több céggel szerződjenek és legyen a cégnél legalább egy tőzsdéhez értő szakember, az előnyösebb vásárlások érdekében.

Dr. Stróbl Alajos előadását (betegség miatt) Korcsog György ismertette "A villamosenergia-termelés változásai - különös tekintettel a kapcsolt energiatermelésre" címmel. Hazánk villamosenergia-felhasználása az utóbbi években növekedett ugyan, de még nem érte el a 9 évvel ezelőttit (a legutóbbi évben az átlagos rendszerterhelés 4994 MW volt). A hazai bruttó termelés növekedni kezdett, de csak 30 TWh-ig jutott, a 8 évvel korábban elért 40 TWh-hoz képest (az erőműveink átlagos villamos teljesítménye csak 3432 MW volt). Az import szaldónk egyre növekvő tendenciát mutat: 2015-ben már megközelítette a 14 TWh-t (a terhelés átlagosan 1532 MW-ra emelkedett). Bemutatta miként csökkent a bruttó hazai kapcsolt villamosenergia-termelés részaránya 21%-ról 11 %-ra - bár az utóbbi évben a csökkenés megállt, ami némi optimizmusra ad okot. A hazai erőművek kihasználtsága 2015-ben 40% körül volt. Kiemelte, hogy 2014-ben már 89 kis erőműegység nem termelt. Összehasonlítás képpen ismertette a német és dán energetikai adatokat, viszonyokat.

Luczay Péter (Sinergy) ismertette a földgáz tüzelésű kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezéseinek kockázati kezelését kitérve a szabályzásra, a partnerekre, erőforrásokra és modell szerepére.

Késő délután került sor a pódiumvitára. Megállapítást nyert, hogy a kapcsolt energiatermelést segíti az energiahatékonysági irányelv és a csökkenő gázár. A 2020-ig előirányzott kibocsátás csökkentés teljesítésében a kapcsoltak hathatós segítséget nyújtanak. Újra át kell gondolni a jogalkotóknak a kapcsolt energiatermelők előnyeit, mert itt jelentkezik elsősorban a primer energia megtakarítás. Példaként szóba jöttek az ipari (magán) szektorban (LEGO, Mercedes, BorsodChem, stb. előszeretettel alkalmazott és épített kapcsolt energiatermelő egységek. A hálózati veszteségek csökkentése érdekében újból említésre került a decentralizált energiatermelés, ahol együtt kerül előállításra a hő és villamos energia. Gazdaságosabb üzemeltetés lenne elérhető, ha a villamos energiát közvetlenül lehetne értékesíteni. A kapcsoltakon segíthet a 2017-től bevezetésre kerülő METÁR. További előnyös lehetőségek vannak a különféle hulladékok kiserőművi helybeni felhasználásánál. Jó volt hallani, hogyan ütköztek az üzemeltetők, a jogalkotók és a hallgatóság véleményei, bár mindannyian a hatékonyság, a gazdaságosság érdekeit tartották szem előtt.

A második napon a gázmotorok, gázturbinák üzemeltetésével összefüggő, értékes, gyakorlati tapasztalatokon alapuló előadások hangzottak el. Figyelemre méltó volt Tompa Ferenc és Papp Tibor előadása, akik ismertették az új pénzügyi források jövőbeni felhasználásának lehetőségeit az energiahatékonysági beruházásokra, valamint a gázmotorok korszerűsítésére.

Kamarás Zoltán a Tatabánya Erőmű innovatív fejlesztését ismertette, amit az elmúlt két évben hajtottak végre:

  • az erőmű egyik 10.000 m3-es olajtartályát átalakítva használták fel hőtárolásra. Kapacitása: 1400 GJ, ami a téli hőigény napi 1/5-ének, ill. 2 napi nyári melegvíz-igénynek felel meg (20 MW-os kisütési teljesítmény)
  • meglévő 3 kazánt faapríték tüzelésre (18, 17, 17 MW) alakították át. Ezzel évente kb. 30.000 tonna biomassza kerül eltüzelésre.

Németh Imre a gyorsindítású gázturbináknál végzett fejlesztéseket mutatta be az indításbiztonság növelése és a karbantartási idők csökkentése érdekében. Légszűrőházi kapuk beépítésével megszűnt a gázturbinán belüli légáramlat, ami eredményes korrózióvédelemmel jár és elősegíti a gép melegen tartását. A generátoroknál légszárítók beépítésével megszűnt a párakicsapódás, csökkent a zárlatveszély. Speciális tengelyforgatót alkalmazva indítómotor nélkül történik a forgórész mozgatása.

Dr. Kiss Csaba a mikro CHP berendezések hasznosságát, elterjedését, előnyeit ismertette.

Bukovics Gergő/LEGO: Trigenerációs erőművük, áramot, fűtési és hűtési energiát szolgáltat. Előnye, hogy a hálózattól független, emellett gazdaságos is. Beépített egységek: 3 db gázmotor (Pel=2681 kW és Qhő=2510 kW)

Biogáz motorok üzemeltetési tapasztalatairól számolt be Barna Nándor a Power Szerviz vezetője. Bemutatta milyen haváriákkal kell számolni a nem megfelelően tisztított gázok használata esetén (kéntartalom, szilícium, stb. káros hatásai)

Hoós Marcel NRG-Agent Kft.: A kis gázmotoros (háztartási) kiserőmű üzemeltetésének gazdaságosságáról tartott előadást. Ismertette az NRG Agent által gyártott HKE gázmotorokat és azok felhasználási területeit.

További előadások hangzottak el az erőművek által felhasznált olajokról, azok fejlesztéséről, valamint a Caterpillar gázmotor családjáról.

A korábbi évek gyakorlata szerint a konferencián kerültek kiosztásra az MKET által meghirdetett díjak:

  • Az Év legjobb Kapcsolt Energiatermelő Kiserőműve
  • I. díjat kapta: E.ON Energiatermelő Kft. Szombathelyi Erőműve

  • Az Év Szabályozó Központja
  • I. díjat kapta: E.ON Energiatermelő Kft.

  • Ebben az évben a rangos Heller László díjat dr. Stróbl Alajos érdemelte ki.

Összefoglalva megállapítható, hogy jó hangulatú szakmai találkozóra, eszmecserére került sor az energetikai vezetők, és szakemberek részéről. Az előadások, a pódiumvita hasznos ismereteket adott a hallgatóságnak. Ismét sajnálattal kellett megállapítani, hogy a döntéshozó minisztérium szakemberei - meghívásunk ellenére - nem képviseltették magukat, nem hallgatták meg a kapcsoltak véleményét, problémáit. Pedig a cél közös: minél kevesebb primer energia felhasználásával kell a meglévő korszerű berendezéseinket gazdaságosan üzemeltetni! És ne kelljen a jó hatásfokú erőmű egységeket konzerválni, esetleg leszerelni.

El kell érni, hogy a kapcsolt energiatermelésről az államigazgatás szintjén is valós, egységes szemlélet alakuljon ki!

Összeállította: Hamvai László

2016. április 29.