Magyar Kapcsolt Energia Társaság
COGEN Hungary

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság XVI. konferenciája

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság - mint a Cogen Europe tagja - a hazai energiatermelés elősegítését, fejlesztését és érdekképviseletét hivatott ellátni. A Társaság saját szervezésében immár a XVI. alkalommal tartotta konferenciáját 2013. március 20-21-én Balatonalmádiban, a Ramada szállodában. A konferencia évek óta jelentős eseménye az energetika, a kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés területén dolgozó szakembereknek, amely egyúttal lehetőséget biztosít e fórummal a termelők, a felhasználók és az államigazgatási szervek párbeszédének is.

Az energiagazdálkodásban fontos szerepet tölt be a nagyhatékonyságú kapcsolt termelés, amely döntően a távhőellátó rendszerekre települt, és igen jelentős tüzelőanyag-megtakarítást, ebből eredően környezetterhelés-csökkenést is eredményez. Ezért az energiatermelés e módja nemzetgazdasági jelentőséggel bír, fejlesztése hosszú távú stratégiai cél lehetne.

A jelenlegi hazai szabályozás egyelőre visszarendezésre kényszeríti az iparágat: a kapcsolt termelés aránya 7,4%-kal esett vissza két év alatt a hazai nettó áramtermelésben.

Ezzel egyidőben pl. Németországban ez az arány egyre nő. 2020-ra 25%-ra tervezik növelni a nagy hatásfokú kapcsolt termelésarányát. Nálunk viszont a szabályozási környezet utóbbi két évben történt módosításánakhatására a 2010-ben elért 20,9%-ról két év alatt 13,4%-ra zuhant a kapcsoltan termelt villamos energia aránya és a technológia a hőtermelés területén is jelentősen visszaszorult. A közvetlen áramértékesítés lehetőségének megteremtése, a hatékonyságnövelő beruházások támogatása, valamint az alacsony károsanyag-kibocsátás és a primer energia-megtakarítás ösztönzőkön keresztüli elismerése mind javíthatná az iparág helyzetét - hangzott el az éves szakmai konferencián.

A kapcsolt energiatermelőket Európában tömörítő Cogen Europe szakmai szervezet főigazgatója Fiona Riddoch asszony előadásában kiemelte, hogy világszerte egyre több helyen ismerik fel a kapcsolt energiatermelés előnyeit. Példaként említette, hogy Németország 2020-ra a jelenlegi kapacitások megduplázásával kívánja elérni a párhuzamosan, azonos tüzelőanyag bázison a hőt és áramot termelő berendezések 25%-os részarányát. Németország mellett jelentős fejlődés előtt áll az iparág az USA-ban és Kínában is. A nehéz gazdasági körülmények az ipari üzemek figyelmét is a kogeneráció felé fordítják.

A nemzetközi tendenciáknak ellentmond a technológia hazai visszaszorulása. A megváltozott szabályozó és gazdasági feltételek révén az iparág teljesítménye jelentősen visszaesett. A mesterségesen alacsonyan tartott hőárak és az alacsony piaci áramár miatt a berendezések alig üzemeltek az elmúlt évben (a gázmotorok átlagosan évi 1950 órát, a nagyerőművek pedig 3490 órát működtek 2012-ben, miközben az optimális üzemóra-mennyiségnek 7800 - 8000 között kellene alakulnia).

A jelenlegi helyzeten jelentősen javíthat az Európai Unió új energiahatékonysági irányelvének hazai jogrendbe ültetése, hiszen ez kiemelten számít a nagy hatásfokú kapcsolt berendezésekre.A szabályozást 2014. június elejéig át kell ültetni a magyar jogrendbe - emelte ki előadásában az MKET elnöke, Rudolf Viktor. Megerősítette továbbá azt a szándékot, hogy továbbra is kész a Társaság a párbeszédre a szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a joganyag átültetése után valóban hasznosulhasson a kapcsolt technológia előnye. Ez nemzetgazdasági érdek, fontos hatása lehet az ellátásbiztonságra és a nemzeti energiahatékonysági célkitűzések teljesülését is jelentősen elősegítheti.

Egy egészséges jövőbeni magyar energiamixben legalább 20%-os arányt kell. képviseljen a kapcsolt technológia. Ezt már korábban elértük, most viszont jelentősen távolodunk ettől a részaránytól.

Dr. Toldi Ottó NFM főosztályvezető-helyettes előadásában rámutatott arra, hogy a jövőben is kiemelt szerepük lesz a fosszilis energiahordozóknak, még évszázadokig rendelkezésre fognak állni. Ezek környezetbarát nagy hatásfokú berendezésekben történőfelhasználása szintén a fenntartható energiagazdálkodás irányába mutat. Ezek az erőművek vitathatatlanul fontos eszközei lesznek a magyar energiarendszernek, ezért közép- és hosszútávon biztos helyük, szerepük lesz. A szektornak azonban lehetőleg meg kell állnia a saját lábán, a piacon.
Minden résztvevő egyetértett abban, hogy az érintett felek számára optimális megoldás eléréséhez elengedhetetlen a párbeszéd. A konferencián a szabályozó oldal és az iparági szereplők is megerősítették, hogy a jövőben továbbra is keresik az egyeztetési lehetőséget a tapasztalatok és elgondolások megosztására.

A rendezvénynek közel 150 résztvevője volt, a kétnapos konferencián 19 előadás hangzott el, és egy sikeres, aktív pódiumvitán ütköztek a szereplők álláspontjai.

Hamvai László

Budapest, 2013. április 11.