Magyar Kapcsolt Energia Társaság
COGEN Hungary

A XV. konferencia összefoglalása

Szép környezetben, tavaszi időben és jó hangulatban tartotta meg az MKET XV. konferenciáját Visegrádon.

A megjelent energetikai szakemberek népes tábora (150 fő) nagy várakozással tekintett a konferencia elé: mind a meghívott előadók témái, mind a pódiumvita tárgya napjaink problémáit, kihívásait tartalmazták. A magas színvonalú előadások összegezték, feltárták a szakma (a "kapcsoltak") problémáit, kihívásait.

A pódiumvita résztvevői különböző oldalakról nézve - a jogalkotó, az egyetem, a termelők, a felhasználók - vizsgálták a kialakult helyzetet, a lehetséges jövőt a kapcsolt energiatermelés fontosságát, környezetvédelmi előnyeit.

Az elhangzott előadások és viták után az alábbi vélemények, konklúziók fogalmazódtak meg.

A konferencián Bercsi Gábor, a szervezet még hivatalban lévő elnöke előadásában rámutatott, hogy igen nehéz időszakon van túl a szakma, ugyanis az elmúlt egy év folyamán alapjaiban változott meg a kapcsolt termelők működési környezete. Az elmúlt évben a kapcsolt termelőkkel megtörtént az, amire számítottak, és az is, ami nem.

A konferencia résztvevői kevésbé változékony évet várnak idén, mint tavaly, bár ez részint arra is visszavezethető, hogy már nehezen lehetne a rendszerhez érdemben hozzányúlni. A jelenlegi szabályozási struktúra, működik, "döcög", bár már most látszik, hogy a későbbiekben szükség lesz korrekciókra.

A kapcsolt termelők helyzetét nagyban nehezíti a hazai földgáz-elérés drágasága, amelyből mind a hőt, mind a megtermelt áramot csak alacsony áron képesek értékesíteni. Az új szabályozási környezettel kapcsolatban a piaci szereplők megjegyezték, hogy érdemes lenne a Magyar Energia Hivatal hőár-képletét megismertetni a termelőkkel, mert jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy a hivatal miért azt az árat kalkulálta számukra, amelyen a lakossági szolgáltatás tekintetében értékesíteni kötelesek. A probléma ugyancsak felmerül egy esetleges új beruházás esetében is, hiszen a beruházó nem tud kalkulálni a várható bevételekkel. Az átalakított jogszabályi környezetben ugyancsak érdemes lenne pontosítani a 4,5%, illetve 2%-os nyereségkorlát fogalmát, nem beszélve arról, hogy ezen a kamatszinten még forrást sem lehet találni a piacon.

További problémaként merült fel, hogy a piaci szereplők nem tudják, hogy jelenlegi hőár-támogatási rendszer milyen időtávon marad fenn, illetve mi váltja majd fel. Mint ismeretes, a korábbiakban kapcsolt termelőket a kötelező átvételi rendszeren (KÁT) belül az áram átvételi árán keresztül jutatták támogatáshoz. Ezt követően az elmúlt évben a kapcsoltakat kivezették ebből a rendszerből, és a támogatás átkerült a hőoldalra, bár annak fedezetét továbbra is az áram árán keresztül fizetik meg a fogyasztók, csak most már külön fix díjelemként.

A pódiumbeszélgetésben résztvevők szerint az új szabályozás érdemben nem oldotta meg a korábbi problémákat, csak átstrukturálta azokat. A rendszer továbbra is tartalmaz éves szinten egy kb. 40 milliárdos támogatást, míg a kapcsoltak hosszú távú jövője továbbra sem rendezett. A nagyobb kapcsolt erőművek esetében egyébként bizakodók voltak a résztvevők, azonban a kisebb egységek életképességével kapcsoltban már komoly kételyek is felmerültek.
Az új szabályozási környezet hozadékaként említette a Magyar Energia Hivatal képviselője, hogy a kapcsoltak - nem egyszer virtuális erőművekbe tömörülve - megjelentek az árampiac kínálati oldalán. A termelői oldal azonban ezzel kapcsolatban hozzáfűzte, hogy a jelenlegi piaci áramárak mellett jelentősen csökken az erőművek kihasználtsága, sokan csak az értékesebb csúcstermékek előállítására indítják el gépeiket, ami nem optimális a kapcsolt erőművek esetében, hiszen nem feltétlenül lehet ilyenkor kihasználni a kogenerációs eljárás előnyeit, a hő nem hasznosul.

Az egyik, nagyobb gépparkkal rendelkező társaság képviselője megjegyezte, hogy termelésük éves szinten kb. 70%-kal csökkent az új szabályozási környezetre visszavezethetően, ami kisebb részt a csúcsidőszaki termelésre való törekvésnek tudható be, nagyobb részt meg annak, hogy az esetek többségében nem éri meg elindítani a termelői berendezéseket, mert az elérhető áramár mellett még a változó költségek sem térülnek meg.

Az áramkereskedők arra hívták fel a figyelmet, hogy a termelőknek merőben új szerepkörbe kell elhelyezniük magukat, a korábbi befektetői szemlélet fel kell váltaniuk az üzletkötési szemlélettel, szembesülniük kell a kockázatokkal, az operatív működésre kell fókuszálniuk. Az áramkereskedők partnerek ebben az átállásban, és érdekeltek abban, hogy értékesítsék a kapcsoltak által felmutatott kínálatot, de ehhez új típusú, piacközpontú hozzáállásra van szükség a termelők részéréről.

A résztvevő felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi, kizárólag termelési szemléletű támogatási rendszert érdemes lenne felváltani egy komplexebb megközelítéssel, amelyben egy kisebb mértékű termelési támogatás mellett esetleg adókedvezménnyel, szabad CO2-kvótákhoz való hozzáféréssel, az értékesítési lehetőségek jogszabály-módosítással történő szélesítésével vagy más alternatív módszerrel ismernék el a kapcsolt termelés társadalmi hasznát.

Továbbra is pengeélen táncolnak a kapcsolt termelők, az új szabályozási környezet a túléléshez most elég, de az alapvető problémákat nem képes kezelni. A kapcsolt termelői szakma egyértelmű jövőképet szeretne a kormányzattól, a jelenlegi hatóságiár-megállapítási rendszerben átláthatóságot és kiszámítható jogi környezetet vár - hangzott el a Magyar Kapcsolt Energia Társaság 15. rendes éves összejövetelén.

A konferencián került átadásra - immár 5. alkalommal - a Magyar Kapcsolt Energia Társaság által alapított Heller László díj. Ez alkalommal a megtisztelő díjat leköszönő elnökünk, Bercsi Gábor vehette át. Bercsi Gábor 1996 óta alapító tagja társaságunknak. Társaságunk munkáját rendszeres előadásokkal, műszaki írásokkal is segítette, majd 2001-től az elnökség tagja lett. A Sinergy Kft. igazgatójaként a kapcsolt energiatermelés üzemeltetésében, fejlesztésében is komoly szerepet vállalt. 2007-től elnöke a Magyar Kapcsolt Energia Társaságnak. Ezen utóbbi 5 évben - a nehéz gazdasági körülmények között - sok új motivációt vezetett be, harcolt ki a kapcsolt energiatermelők érdekében, talpon maradásáért. Igen jó kapcsolatot épített ki a hatóságokkal és a médiával.

Ezúton is gratulálunk Neki és további szép szakmai sikereket kívánunk új munkájához.

Hamvai László

2012. március 22.

XV. konferencia - Visegrád XV. konferencia - Visegrád