XXII. MKET Konferencia

Kedves MKET Tagság! Kedves Kolléganők és Kollégák! Kedves Érdeklődők!

Örömmel értesítjük Önöket, hogy a Magyar Kapcsolt Energia Társaság az eddigi hagyományaihoz híven 2019-ben is megtartja éves szakmai konferenciáját, ami immáron XXII. alkalommal kerül megrendezésre.

A konferencia 2019. március 26-27-én, Balatonfüreden, a Hotel Füredben kerül megrendezésre.

Kérjük, kövessék figyelemmel weboldalunkat, ahová minden további információt feltöltünk az eseménnyel kapcsolatban.

A felmerülő kérdéseik esetén forduljanak bizalommal kollégáinkhoz.

 

Kapcsolódó dokumentumok:

Meghívó

Jelentkezési lap

Frissítés (2019.02.28.): Program

 

ÖSSZEFOGLALÓ A XXII. KAPCSOLT HŐ- ÉS VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSI KONFERENCIA ELŐADÁSAIRÓL

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) a hazai  kapcsolt hő- és villamosenergia termelésben érintett cégek, szervezetek szakmai szerveződése.. Célunk, hogy szakmailag támogassuk a hazai kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést, ellássuk a kapcsolt energiatermelésben érdekelt jogi és magánszemélyek szakmai érdekképviseletét, továbbá tudományos és oktatási tevékenységgel terjesszük, népszerűsítsük a kapcsolt energiatermeléssel összefüggő ismereteket, technológiákat.

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság XXII. alkalommal tartotta meg éves szakmai konferenciáját 2019. március 26-27-én, Balatonfüreden. A mostani konferencia jelmondata: „A kapcsolt energia reneszánsza a megújuló boom küszöbén” volt. A konferencián több mint 100 részvevő közreműködésével zajlott, és több mint 15 magas szintű szakmai előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A kapcsolt energiatermelő szektor szinte összes jelentős képviselője megjelent az eseményen, ezzel is emelve annak színvonalát. A konferencián szakmai kiállítók is képviseltették magukat, akik a szektort érintő innovatív és korszerű műszaki megoldásokat mutattak be az érdeklődők számára.

Bízunk benne, hogy az idei konferenciánk is lehetőséget adott szakmai konzultációkra, vitákra, a kapcsolt energiatermelés jövőbeni lehetőségeinek áttekintésére, és ösztönzésére, megerősítést nyújtott a következő évek fejlesztéseihez.

A konferencia főbb témakörei voltak:

  • a nagyhatásfokú és rugalmas kapcsolt energiatermelés a klímavédelmi célok érdekében
  • szabályozó központok
  • a kapcsolt energiatermelés esélyei a jövőben
  • napenergia alapú villamosenergia-termelés kiszabályozása kapcsolt villamosenergia-termeléssel
  • az égethető kommunális hulladék, mint tüzelőanyag szerepe a kapcsolt energiatermelésben külföldön és ennek lehetőségei Magyarországon
  • kapcsolt energiatermelés lehetősége nukleáris alapon
  • az EU Tiszta Energia Csomag és a kapcsolt energiatermelés
  • a földgáz-bázisú kapcsolt energiatermelés megújulásának lehetőségei
  • hő és/vagy villamosenergia-tárolás
  • megújuló bázisú kapcsolt energiatermelés a KEHOP pályázatokban
  • a kis kapcsolt energiatermelő egységek és a kapcsolt energiatermelő mikroegységek
  • kapacitás piacok
  • energia közösségek

Papp András az MKET új Elnöke nyitotta meg a konferenciát.

Elmondta, hogy a kapcsoltan termelők helyzete 2018-ban az elmúlt néhány évre jellemző szinten stabilizálódott. A Szabályozó Központok az általuk integrált kapcsolt energiatermelő egységekkel folyamatosan és eredményesen részt vesznek  a MAVIR  kapacitás beszerzési tendereken és ezzel a szekunder ill. tercier tartalék piac meghatározó szereplőivé váltak, amely részesedés európiai szinten továbbra is kimagasló. Mindezek mellett sajnos nem létesült számottevő új energiatermelői kapacitás. A korábban beépített termelő egységek éves kihasználtsága max. 10-30 %-os és az árbevétel a negyedéves tenderek miatt előre teljesen kiszámíthatatlan és tervezhetetlen, de esélyt ad a túlélésre. Az elmúlt két-három évben egyébként már némi stabilitás, sőt fejlődés mutatkozott, nem kis részben a szabályzó központoknak, valamint a kiszámíthatóbb hőár szabályozásnak köszönhetően.

Az MKET Elnöksége évről-évre egyre eredményesebben törekszik az energetikai kormányzattal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal korábban kialakított kapcsolatainak fenntartására, ill. újabb területeken történő szorosabb együttműködés kialakítására. Erőfeszítéseink sikerrel jártak, az MKET egyre több megkeresést kap a Társaságot érintő témákban, így széles körben lehetőségünk nyílik a véleménynyilvánításra és egyeztetésre a szakmát érintő kérdésekben a jogalkotókkal.

Az MKET megújulásának első fejezete lezárult, ami az új honlapon nyomon követhető. Az elnökség célja az MKET szolgáltató jellegének erősítése, hogy a tagok még inkább érezhessék a tagságban rejlő előnyöket.

Dr. Grabner Péter, a MEKH Energetikáért felelős elnökhelyettese tartott előadást „Néhány aktuális villamos energetikai kérdés” címmel

Jogalkotással kapcsolatos rövid bevezetést követően elmondta, hogy Európai szinten is új célok kerültek megfogalmazásra pl.: EU szinten 32%-os (Magyarországon 20%-os) RES arány a cél.

2013 óta a megújuló arány romlik hazánkban. Ennek sok oka van. A célokat folyamatosan emeljük, de a folyamatok ezzel ellentétesek, ezért beavatkozásra van szükség. A Nemzeti Energiastratégia újra gondolásában ennek a folyamatnak az irányát szeretnék megváltoztatni.

A bruttó végső-energiafelhasználás nő, a megújuló termelés csökken. A fűtés a domináns a végfelhasználásban. Így, hiába termelünk megújuló energiával több villamosenergiát, ez nem jelenik meg az aránynövekedésben.

A fűtésben nagyon magas a szilárd biomassza aránya. Így ez az egyik legnagyobb arányú megújuló energiaforrás. A fa ára pedig elindult felfelé, így azok akik fatüzeléssel tüzelnek lassan átállnak a földgázra.

2018 évvégén 680 MW volt beépített fotovoltaikus kapacitás a rendszerben (HMKE + egyéb). Kicsit talán több a HMKE, mint az egyéb (360 és 320 MW). Nem csak a METÁR-nak, hanem a direkt támogatásoknak is van hatása a HMKE számosság dinamikus változására. A korábbi évek becsléseihez képest ez 600 MW-tal több a beépített teljesítményt jelent.

Hogyan alakul a jövő? Több mint 2000 MW kiadott engedély a van jelenleg napelemes rendszerekreés ez a szám  2030-ra akár 6000 MW beépített teljesítmény is lehet. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, ezek reális számok. Jelenleg az UTOLSÓ PILLANATBAN vagyunk amikor startégiai döntéseket lehet hozni ezen jelentős időjárásfüggő termelő kapacitás rendszerbe integrálásával kapcsolatban, amely biztosítja a VER stabil működését és elkerülhetővé teszi a Németországban kialakult anomáliákat.

HANS KORTEWEG – a COGEN EUROPE elnöke – bemutatta a kapcsolt energiatermelés helyzetét Európában.

Bemutatta a COGEN EUROPE szervezetét, működését, tevékenységét és céljait, feladatait. 50 tag ebből 13 országos szervezet. Tavaly ünnepelték a 25. születésnapjukat. A csoportban 6 ember dolgozik, brüsszeli székhellyel. A teljes ellátási láncot képviselik a kapcsolt szektorban. A teljes szektor kapacitásának 70%-át lefedik a tagok, a gyártoktól a végfelhasználókig! „Olyan erősek és okosak vagyunk, amennyire a tagok azzá tesznek bennünket!”A cél: Szoros együttműködés a tagokkal.

Összefoglalta a COGEN EUROPE utolsó 18 hónapját. Meghatározták a legfőbb kihívásokat, amelyekkel sikerült pontosítani a víziójukat, amelyből összeállt egy stratégiai roadmap.

A legfontosabb kihívás az EU szintű kooperációk és együttműködések,  a nemzeti és versenypiaci tagokkal a kapcsolattartás. S persze a lobbi tevékenység, ami mindennapos munka.

Vízió, küldetés: Annak meghatározása, hogy a kapcsolt termelés hogyan tud választ adni az energiapiaci változásokra.

Legfontosabb előnyök: Energiamegtakarítás, CO2 csökkentés, csökkenti az energiaköltségeket, nem versenyez a RES-sel, hanem támogatja azokat. Rugalmasságot biztosít az egész rendszernek. A hálózat megerősítés háttérbe kerülhet. SMART GRID képes a kapcsolt energiatermeléssel történő együttműködésre.

Hans bemutatta a COGEN stratégiai céljait. Már jelenleg is a 2050-s célok meghatározásán dolgoznak. Hisznek benne, hogy a kapcsolt termelés mostani kapacitását megduplázhatják 2050-ig. Csak kapacitásról beszélnek a flexibilitás miatt! Nem termelési arányt emlegetnek!

Molnár László „A villamosenergia termelés helyzete Európában” címmel tartott prezentációt, mely által az résztvevők pontos információkat kaphattak az európai helyzetről.

2017 és 2040 között a föld energiafelhasználása 25%-kal nőni fog (főleg: India és Kína). Amerikában és Japánban stagnálni fog. Egyedül csak az EU-ban csökken majd az energiafelhasználás.

A villamosenergia felhasználás nagymértékben fog nőni. Körülbelül 60%-kal lesz nagyobb az aránya 2040-re. Ahogy a szén csökken, úgy nő a RES aránya az országok energiamixében.

Nagymértékű CO2 kibocsátás csökkenést atom és vízenergia felhasználásával lehet elérni.

Hová vezet az ENERGIEWENDE és a „Tiszta energia csomag”? Németországban az atom csökkent, a szél nőtt, a nap is nagymértékben nőtt, barnaszén stagnál, feketeszén kicsit kevesebb, földgáz viszont nagyot nőtt. A jelenlegi atom kapacitások közel 200 TWh-t termelnek, ezeket akarják leállítani 2022-ig. Németországban a megújulók termelési hatékonysága 33%-a. Párhuzamos rendszerek épülnek fel a költségek gyorsan nőnek (szabályozó erőművek stb.)! Alacsony a megújulók kihasználtsága, a napé 10 %, a szélé 21 %, ezzel szemben az atomé 91%.

OECD NEA friss tanulmánya szerint a megújulók penetrációja: Minél nagyobb a megújulók részaránya annál több kapacitást kell beépíteni. 2050-re az EU 95%-os penetrációt tervez. Ez nagymértékben növeli a rendszer üzemeltetési költségeit (hálózati, szabályozási, tartalékerőművi költségek).

Stróbl Alajos „A villamosenergia-ellátásunk és a kapcsolt termelés esélyei” címmel tartott előadást.

Előadásában bemutatta a jelenlegi villamosenergia termelés jelenlegi helyzetét. Részletesebben ismertette, hogy a megújuló energiatermelés milyen eredményességgel esz részt a hazai termelésben. Az összes megújuló a nettó hazai energiatermelés ~7,63 %-a (ebből ~3% a biomassza). Az as-is állapot után rátért a kapcsolt energiatermelés esélyeinek latolgatására. Előadásában sok szempontból megvizsgálta a különböző lehetőségeket, akadályokat. Megállapításait nemzetközi példákkal is alátámasztotta. A kapcsoltak jövőjét biomassza és hulladék alapon képzeli el. Véleménye szerint a kapcsolt energiatermelés is egyenlő a decentralizált energiatermeléssel, nem csak a megújulók!

A következő előadás – „Egységes távhőrendszer, Kéménymentes Belváros”- dr. Orbán Tibor nevéhez fűződik.

A kapcsolt energiatermelés egyik fő mozgatórugója a távhő. Amennyiben nincsen megfelelő nagyságú és folyamatosan fennálló hőigény, addig a kapcsolt termelők nem tudnak nagy kihasználtsággal működni. A távhő rendszerekben olyan energiaforrásokat is be lehet kapcsolni, amiket az egyedi fűtésben nem. A távfűtés mérsékli a gépészeti berendezések telepítése által okozott építészeti kényszerűségeket. Bemutatta a hazai távhő helyzetét, főleg Budapestre koncentrálva. 2014-ig csökkent a fűtési felhasználás Budapesten, azóta egy kis növekedés látható. Ennek az igénynek a kielégítése közel 94 %-a földgázzal történik. Napjainkban jelentős piacbővülés megy végbe a távhőnél. Budapesten 2/3 a kapcsoltak részaránya, de ez mind földgáztüzeléssel. (kivétel: HUHA). Bemutatta a budapesti távhő rendszer főbb problémáit és azok megoldásait is. Kéménymentes Belváros program: Kooperációs vezetékek megépítése a szigetüzemű termelők között. Kb. 50 km vezetéképítés + két 20 MW-os biomassza + 1 db geotermikus erőmű építése.

Alföldi Gábor a MAVIR Zrt. rendszerirányítási igazgatója „RES BOOM és rendszer-megfelelősség kérdései régiós szemszögből” címmel tartott egy érdekfeszítő prezentációt.

Előadása elején bemutatta, hogy a régió villamosenergia ellátása, feltételezhetően hogyan fog változni 2030-ig (RES boom). Nagyon érdekes volt látni, hogy a beépített teljesítőképesség és átvitel kapacitás várható értéke, hogyan fog alakulni Magyarországgal közvetlenül határos országokban. 2025-2030 között már lesznek kapacitásbővítések a régióban. Addig inkább a jelenlegiek megtartása lesz a jellemző. Prezentációjában bemutatta a külkereskedelmi eljárások változását.

Alföldi Gábor szerint a kihívások és változások:

  • Külkereskedelmi eljárás
  • Integráció: A szabályozási központok szerepe átalakul, bővül: aggregátorokká válnak.
  • Átalakuló forrás oldal: Új szolgáltatások megjelenése válik szükségessé, amely a jelenlegiek kiegészítésére szolgál.
  • Regionalizáció: Változik a verseny színtere, amelynek eredményeként új piacok (inercia, DR és DSM, teher-újraelosztás) képződnek.

Alföldi Gábor után, dr. Kelemen Hajnalka a MAVIR Zrt. jogtanácsosa „Az uniós szabályozásból és annak hazai végrehajtásából az energiatermelésre és –kereskedelemre vonatkozó legújabb fejlemények és érdekességek” címmel tartott előadást.

Prezentációjában részletesebben is bemutatta az új, áramlás alapú (flow-based) kapacitásszámítás algoritmusát, a termelési és terhelési adatszolgáltatás elemeit, a közös hálózatmodellt és a kapacitásszámítást. Ismertette a balancing termékek harmonizálásának folyamatát is. dr. Kelemen Hajnalkától átfogó képet kaphattunk a jövőről előadásában számos fontos információ elhangzott.

Az előadások után következett a Pódiumvita, melynek nyitó eseménye volt, hogy a Deloitte először mutatta be nyilvánosság előtt az MKET megbízásából készült „MKET Jövőkép tanulmányt”. A DELOITTE részéről Rajnai Tamás ismertette a tanulmány főbb megállapításait.

A kapcsolt termelés három fő célt tud kielégíteni:

  1. Kibocsátás csökkentés
  2. Energiahatékonyság
  3. Energiabiztonság

A kapcsolt energiatermelés jelenlegi magyarországi helyzet, a hazai piacok főbb kihívásai is részletesen bemutatásra kerültek.

TISZTA, OKOS, MEGFIZETHETŐ ENERGIA az új energiastratégia fő jelszavai. A hatékonyság externális költségelőnyének (CO2 megtakarítás) bemutatása fontos feladatunk (sok országban ennek az előnynek a számszerűsítésével lehetett elkerülni a tiltott állami támogatást). Bemutatta a magyarországi állami támogatások as-is állapotát, valamint a környező országok gyakorlatát. Nálunk jelenleg az adózás előtti eredményt rontja a ROBIN HOOD adó, ez szinte teljesen ellentétes a nemzetközi adótámogatásokkal (pl. Dánia). Versenyhátrányban vannak jelenleg a hazai kapcsolt termelők a külföldiekkel szemben, hiszen itthon nincsenek működési ösztönzők.

Fontos a minél magasabb kapcsolt arány, ehhez fontos az egyidejű hő és villamosenergia igény. Ebből adódóan a jövőben fontos megvizsgálni a hő,- és villamosenergia tárolók telepítési lehetőségeit.

A konferencia pódiumvitáján az MKET Jövőkép tanulmány főbb pontjait vitatták meg a szakemberek (Alföldi Gábor [MAVIR], Orbán Tibor [FŐTÁV], Rajnai Tamás [DELOITTE]).

Ezen tanulmány a kapcsolt hő,- és villamosenergia-termelés jelenlegi magyarországi helyzetéről, és a jövőbeni kilátásokról, valamint az EU-s és a magyarországi regulációs folyamatok értékeléséről szól. A tanulmány célja a kapcsolt energiatermelés európai és hazai piaci helyzetének, lehetőségeinek bemutatása, a változó európai és hazai szabályozás adta esélyek kihasználhatóságának a vizsgálata és a kapcsolt termelés hosszútávú piaci jövőképének kialakítása.

A pódiumvita jegyzőkönyve (részlet):

  1. Tompa Ferenc: Az elmúlt 5 évben változott a kapcsolt energiatermelés helyzete. Ezt azzal magyarázta, hogy nőtt a villamosenergia ára. A spark-spread nőtt.
  2. Papp András: Beállt egy jó hőár szabályozási környezet. Így pozitív irányban változott a helyzet. Szerinte a kapcsolt termelők helyzete a jövőben is javulhat. Ezt főleg a szabályozási igényekkel magyarázta, és kiemelte a többi előnyt is.
  3. Orbán Tibor: Piaci alapon a legfontosabb érdemi partnere a hőpiac (és leginkább a távhő) lehet a kapcsoltaknak.
  4. Tompa Ferenc:Az ipari hőfogyasztók további potenciált jelentenek a kapcsolt energiatermelő egységeknek hőoldalon. Illetve a villamosenergia rendszer oldaláról is vannak olyan lehetőségek, amiket ki kellene használni.
  5. Alföldi Gábor: Szerinte ideális esetben a kapcsolt energiatermelő egységeket a villamosenergia piacra kell tervezni és kényszer megoldás a rendszerszintű szabályozások piaca mivel az alacsonyabb kihasználtság miatt a kapcsolt energiatermelésben rejlő addicionális előnyök elvesznek
  6. Orbán Tibor: Kulcs kérdés a nyári igények kielégítése a kapcsoltaknak. Ha fontos a kapcsolt energiatermelés, akkor a hűtésben kellene gondolkozni. De ez jelenleg nem gazdaságos, ezt ő is tudja. NEKT – hatékony távhő megteremtése – itt van helye a kapcsoltaknak, így akár növekedhet is a termelői kapacitás.
  7. Papp András: Szerinte a rugalmasságé a jövő, amikor megjelennek a megújuló termelők. Versenyhátrány kompenzáció – ha kinyílnak a piacok! Szerinte a távhűtés egyáltalán nem versenyképes.
  8. Tompa Ferenc: Szerinte akkor működnek a támogatások, ha ezek valamilyen érdek következtében jönnek létre. Szerinte a kapcsolt energiatermelésnél ezek az érdekek megvannak (a már sokszor elhangzott CO2 és primer energia felhasználás csökkenés). Ezen előnyök figyelembevétele indokolja, az európai országokban különböző módokon megvalósuló, támogatások (beruházási, működési, stb…), elindítását. Az MKET azért készítette el a Kapcsolt Energiatermelés jövőképével foglakozó tanulmányt, hogy reális képet adjon az iparág szereplőinek és a döntéshozóknak a kapcsolt energiatermelés jelenéről és felvázolja az eredményes jövőhöz szükséges lépéseket.
  9. Rajnai Tamás: Ellátásbiztonság, és függetlenség esetén meg kell teremteni a támogatásokat, amelyekkel újabb kapacitások épülhetnek. Tehát a magyarországi helyzetben ez lehet egy lehetőség.
  1. Alföldi Gábor: A MAVIR szövetségese a kapcsolt technológiának, hiszen a rendszerszabályozási piacon immár 8. éve meghatározó szereplők a kapcsolt energiatermelő egységek. Rugalmatlan entitásokat nem lehet a rendszerbe építeni!
  2. Papp András: A kapcsolt energiatermelésnek még nincs háztartási méretű opciója. 1-5 MW közötti decentralizált egységekben lehetnek jövőbeni lehetőségek.
  3. Tompa Ferenc: A kapcsolt energiatermelés technológiái is változnak. Amiket András említett azok közül vannak versenyképesek 50-60 kW-os méretekben. Hozzátette, hogy a gázturbinák hatásfoka is nagymértékben nő!
  4. Orbán Tibor: A távhő jövőképe: Az igények nőni fognak, ez főleg a rezsicsökkentés miatt. A nagyobb városokban nagyon nagy az ingatlanépítési boom, s ez teret nyit a távhőnek, amiben a kapcsoltaknak helye van!
  5. Tompa Ferenc: A nagy hatékonyságú kapcsolt termeléshez és távhő termeléshez nincs ösztönző és pozitív megkülönböztetési rendszer. pl. a kapcsolt bizonyítvány is kapható, de kitesszük a falra és kész.
  6. Papp András: 10 éven belül létesíteni lehetne újabb kapacitásokat, és újra el lehetne érni a 20%-os részarányt a hazai villamosenergia termelésben. Nagyon fontos, hogy egy kiszámíthatóbb 10-15 éves szabályozói környezet jöjjön létre.
  1. Az elkövetkező 3-5 évben a kapcsolt energiatermelés jövője. Orbán Tibor szerint: Növekedni fog a kapcsoltak kihasználtsága, ez köszönhető a villamosenergia árnak. Illetve, hogy a szolgáltatók hosszú távú szerződéseket tudnak még kötni a termelőkkel. Tompa Ferenc szerint: A villamosenergia ár változása, valamint az EU-s jogszabályok változása, és alapvetően, aki túlélte az elmúlt 10 évet az most is túl fog élni. Papp András szerint: Győzni fog a józanész, és a szabályozó hatóságok egyre inkább partnerek lesznek. Alföldi Gábor szerint: PV penetráció miatt növekedni fognak a szabályozási igények, de csak a piacnyitásig (2021). Ekkor kérdés lesz, hogy hogyan tudnak megmaradni a porondon. Szerinte 2021 után csökkenés várható. Rajnai Tamás szerint: Szintén nőni fog, és egyetért Tompa Ferenc válaszával. Törvényhozói oldalról is vannak már pozitív törekvések. Valamint kiemelte, hogy a CO2 kvóta ár folyamatos növekedése is segíthet ebben.

A pódiumvita után a gála vacsora következett, melynek során a díjkiosztásra is sor került. Díjazottjainkat az alábbiakban láthatják.

Az Év Legjobb Kapcsolt Energiatermelő Kiserőműve: Veolia Energia Magyarország Zrt. (Boortmalt Magyarország Kft. Dunaújvárosi üzem ) – I. helyezett

Az Év Legjobb Kapcsolt Energiatermelő Kiserőműve: FŐTÁV Kiserőmű Kft. (Tatai úti kiserőmű) – II. helyezett

Az Év Legjobb Kapcsolt Energiatermelő Kiserőműve: E.ON Energiatermelő Kft. (Szombathelyi Erőmű Zrt.-Vízöntő út) – III. helyezett

Heller László díj: Dibusz József igazgató (nyugalmazott), MVM GTER Zrt.

A konferencia második napjának első előadás szekcióját Balogh Zoltán – az MKET operatív alelnöke – nyitotta meg. Ennek a napnak a jelszava az ENERGIATÁROLÁS volt, így a Résztvevők, sok színvonalas és releváns információval teli előadást halhattak a téma elismert szakembereitől.

Az első előadást Kovalóczy Áron (DLA Piper) „A hazai KÁT-os naperőműi projektek aktualitásai” címmel tartotta meg.

A prezentáció bevezetőjében részletes áttekintést kaptunk a szabályozási környezetről és keretekről. 2017. januárjáig a KÁT rendszer működött. Az új belépők csak a METÁR-ba léphettek be 2017. január 1-től. Ismertette a KÁT és a METÁR KÁT közötti hasonlóságokat és különbségeket (jogosultság kvóta igénylésre, kötelező átvétel időtartama, a fejlesztés megvalósításának határideje, átvételi árak, menetrendtartás). Ezek után a naperőművek európai piacát demonstrálta: Olaszországban és Ausztriában igen magas, 250-300 EUR/MWh az átvételi ár. Az EU-átlag 150 EUR/MWh körül mozog, Magyarországon ~100 EUR/MWh. Ezek az átvételi árak évről-évre folyamatosan csökkennek, ami betudható a technológia árának csökkenésének. Az európai kitekintés utána a magyarországi beruházásokat is részletesen ismertette.

Kis György az MVM Észak-budai Fűtőerőmű igazgatója „30 MW-os villamoskazán telepítése az MVM Észak-Budai Kogenerációs Fűtőerőművében” címmel tartott előadást.

Előadásának elején bemutatta a fűtőerőmű jelenlegi helyzetét, hogy milyen körülmények között tud most működni, illetve hogy milyen berendezések találhatók ott. Az ÉB-i erőmű egy kapcsoltan termelő FŰTŐERŐMŰ 3 db gázturbinával, 50MWe villamos  és közel 100MWth hőkapacitással szoros együttműködésben FŐTÁV Zrt.-vel. A kapcsolt termelésnek nagy előnye az igen magas hatásfok, hátránya a szezonalitás. Példa: Télen éjszaka nincs nagy villamosenergia igény, de a fűtőerőműnek termelni kell, mert a hőigényeket ki kell elégíteni. Erre a problémára született egy műszaki megoldás, a 30MW-os villamoskazán beépítése a rendszerbe. Amikor kényszerből termel a fűtőerőmű villamos energiát, akkor a villamos kazán ezt az energiát átalakítja hővé, amit utána értékesítenek. Előadásának második felében a nemrégiben telepített villamoskazán működését, felépítését és a telepítés részleteit mutatta be az érdeklődők számára.

Theisz Ádám (ELMŰ-ÉMÁSZ) a „Magyarország első tárolói engedélyese (10 MW)” címmel tartott a résztvevők számára prezentációt, melynek során a telepített villamosenergia tároló főbb műszaki részleteit és a működési elvet mutatta be.

A tároló főbb műszaki részletei: összesen 21.120 elemi cella, 6.095 MWh tárolókapacitás, 10 MW teljesítőképesség, 8 MW primer szabályozási képesség. A rendszer tovább bővíthető akár 12 MWh tárolókapacitásig, ill. 12.5 MW teljesítményig. 48 darab rack kerül egy konténerbe, amelyek hőszigeteltek, klimatizáltak, távfelügyeltek, önálló beépített tűzjelző és tűzoltórendszerrel rendelkezne. A tároló az ELMŰ DSO Soroksári úti állomásán üzemel.

Hajdú-Benkő Zoltán (NKM Áramhálózati Kft., osztályvezető) a „PV rendszerek visszahatásainak kiszűrése” címmel tartott előadást.

A vizsgálat a Dél-Alföldi terület HMKE méretű PV rendszereire terjedt ki. A felfutás, rendszerszinten nem okoz középtávon jelentős problémát, de lokális hálózatfejlesztésekre szükség lesz az előadó szerint. A HMKE-k által okozott műszaki kihívások a hálózati eszközök és üzemirányítás egyedi fejlesztéseivel várhatóan kezelhetők lesznek.

Amennyiben a HMKE által megtermelt energiát minden időpillanatban a felhasználó használja fel, az a közcélú hálózat használata szempontjából, a hálózat minden eleménél terheléscsökkenésként jelenik meg, annak jótékony hatásaival együtt. A HMKE-nél az alapvető probléma a termelés és a fogyasztás időbeli eltolódása napszakok és évszakok között is! Az okozott problémák kezelésének 2 útja van: probléma mérséklése a termelés-fogyasztási egyensúlyi irányába, vagy a problémák műszaki kezelése.

A legegyszerűbb új tarifa rendszer kidolgozása lenne, amely az eladási időszakban az ügyfél minél nagyobb saját felhasználására ösztönözne. Az érdek, hogy a megtermelt villamos energia mennyiség minél jobban közelítsen a felhasználáshoz.

A PV elterjedése: Országos szinten a 2018 év végéig 360 MW teljesítmény került beépítésre.

Jelenleg, már további 1900-2000 MW csatlakozási igény érkezett be az elosztói engedélyesekhez, mely azok pár éven belül megvalósulását vetíti előre.  A hálózat ezt a mértékű növekedést nem bírja.

A PV termelés miatti feszültségproblémák és túlterhelődések elkerülése érdekében a KÖF és a NAF hálózat valamint NAF/KÖF transzformátorállomások fejlesztésére, vagy jelentős trendváltásra van szükség. A jelenlegi ~2000MW-os csatlakozáson túl további ~2000MW PV erőműves teljesítmény csatlakoztatása 180-200 Mrd Ft értékű hálózatfejlesztést tesz szükségessé középtávon! Ebben az összegben nem szerepel, a kiszabályozhatóságot és inerciát biztosító erőművek kérdésköre.

A másik oldalról 2030-40-re eltűnik a szén és a földgáz, marad a nap és az atom. Konvencionális és innovatív lehetőségek is vannak a DSO-k eszköztárában. Idő és költségálló rendszer telepítésének műszaki megvalósítását keresik. Pl.: Ez lehet lokális tároló telepítése a napelemes rendszer mögé.

Luczay Péter (Alteo Energiaszolgáltató Nyrt., igazgató) „Li-ionos akkumulátoros villamosenergia-tároló rendszer – 7 hónap üzemeltetései tapasztalatai, avagy modell vs. valóság…” címmel tartottam meg előadását a délelőtti szekció végén.

A beruházás 1,1 milliárd forint összértékű K+F projekt (KFI_16-1-2017-0152 számú projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, „A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” pályázati program) keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 500 millió forint értékű támogatásával valósult meg. A teljes beruházás 1 Mrd forint volt. Magyarország első úgynevezett hibrid erőművének tekinthetjük a Füredi utcai gázmotoros fűtőerőművet. A beruházás céljai a szabályozó központi működés fejlesztése, a kapcsolt termelés szabályozhatóvá tétele, az időjárásfüggő erőművek a vállalat portfóliójába, illetve a magyar villamosenergia-rendszerbe való integrációja, a tároló működés optimálása.

Luczay Péter ezen akkumulátoros villamosenergia-tároló rendszer üzemeltetési tapasztalatait mutatta be az érdeklődők számára.

A délelőtt második előadás szekcióját Molnár Szabolcs – a Pöyry Erőmű Iroda főmérnöke – „Az energetikai célú hulladékgazdálkodás jövője, avagy „Hulladékból a konnektorba” című előadással kezdte meg.

Az előadás kitekintést adott a világ fejlett és fejlődő országok hulladékgazdálkodásáról, a hulladék energetikai hasznosításáról.

A hulladékégetőket érintő témák esetében a fejlődő országoknál a fejlesztések meghatározója a mennyiségi kérdések. A fejlett országok esetében a fejlesztések meghatározója a minőségi kérdések. Bemutatta az európai nagyvárosokban is a hulladékégetők helyzetét és a kapcsolt energiatermelés részarányát. Általánosságban ismertette az égetés előnyeit és hátrányait egyaránt.

Molnár Szabolcs után Prohászka Ádám következett, aki  „A Wärtsilä magyarországi szervízprojektjei” címmel prezentált.

Előadásának elején bemutatta a Wärtsilä magyarországi helyzetét. A szervízben foglalkoztatott 88 főből 68 fő szervizes. A magyarországi szerviz nem csak itthon, hanem regionális szinten is lát el feladatot (pl.: Ausztria, Románia). A szervíz projektjeit öt csoportba sorolhatjuk:

  • teljes erőmű felújítás (pl. EVAT – az előző konferencia előadása)
  • irányítástechnikai felújítások
  • erőmű áttelepítés
  • új gázmotor telepítés (pl. MOL – 10 MW)
  • energiatárolás (ld. ALTEO tárolási projekt).

Hosszútávú karbantartási szerződés a FŐTÁV három telephelyével. Nem csak a gázmotor, hanem a segédrendszerek karbantartására is kiterjed, aminek a segítségével a 80 %-os hatásfokot 95 %-ra sikerült javítani. Irányítástechnikai felújítást végeztek két erőmű gázmotorjainál. A felújítás lehetőséget adott az irányítás felgyorsítására. Egy 11,79 MW kapacitású gázmotor egység felterhelési sebessége a felújítás után 2 másodperc lett. Energiatároló telepítésében kivitelezőként vettek részt az ALTEO-nál (a Gázmotor Munkacsoport 2018 évi látogatásának emlékeztetője az MKET titkárságán megtalálható. Jelen konferencia Meghívója a megvalósult létesítmény fényképét és sémáját is tartalmazza.). Három egyenként 7 MW kapacitású gázmotor áttelepítése Plzenben a gázmotorok hőkapacitásának jobb hasznosítását biztosította. Új gázmotor telepítésére került sor Algyőn. A gázmotor kapacitása 9700 kW, a megtermelt hő- és villamos-energia a telephelyen kerül felhasználásra.

A szekció zárásaként Enyingi Tibor mérnök-biológus tartott előadást „Biogáz üzemek éves hőfelhasználásnak növelés, lehetőség a hálózati kiszabályozásban történő részvételre” címmel.

Enyingi Tibor prezentációja elején ismertette a biogáz erőművek előnyeit (Pl.: folyamatos energiatermelésre képes az egyéb megújulókkal (nap, szél) szemben, egyetlen megújuló energia, amely tárolható nagymennyiségben, betárolt biogáz energiával csúcsáram előállítása szükség szerint, hálózati ingadozások kiszabályozása szükség szerint) és a kihívásokat is (pl.: a Biogáz energiatartalmának csak 40%-ból lesz villamos energia. 60% hőenergia, ebből 20% fermentor fűtésre használódik, 40% hulladékhő. Biogáz üzemek működéséhez használt zöld alapanyag – siló. Élelmiszertermeléstől von el földterületet.)

A szabadalmi bejegyzés alatt álló fehérje előállító technológia lehetővé teszi gázmotorok, elsősorban biogáz alapú gázmotorok hőoldali kihasználtságának az összes hőre vonatkozó kiterjesztését. A biogáz üzemek létesítése és üzemeltetése környezetvédelmi eszköz is, amely kapcsolódik a mezőgazdasági üzemekhez. A biogázok által termelt energia 40%-a villamosenergia-termelést, 60 %-a pedig hőtermelést tesz lehetővé. A találmány lényege, hogy felgyorsítja két órán belülire az anerób fázist, fermentált szalma hozzáadása a fázis további gyorsulását idézi elő. A fehérje termelés hulladéka a biogáz fermentorba kerül. A fehérje termelő üzem lehetővé teszi 500-600 ezer tonna GMO-s szója importjának kiváltását, így több biogáz-motoros telephez is telepíthető és a biogáz által termelt hő három műszakban felhasználható.  A termelt biogáz tárolós felhasználása lehetővé teszi a biogáz üzemek számára, hogy a kiszabályozási rendszerben vegyenek részt. A kimerülő földgáz kutakból történő gáz felhasználását is lehetővé teszi a technológia. A technológia telepítés várható megtérülési ideje 5 év.

Az oldalra feltöltött anyagok a szerzők szellemi tulajdonát képezik! Az anyagok részben, vagy egészben történő felhasználása a tulajdonos írásos engedélye nélkül tilos!

Az előadások az előadók hozzájárulását követően folyamatosan kerülnek feltöltésre, ezért javasoljuk, hogy látogasson vissza gyakrabban!

2019-es előadók, és előadásaik:

Papp András Megnyitó
dr. Grabner Péter Néhány aktuális villamos energetikai kérdés
Hans Korteweg Cogeneration as Part of a Sustainable Energy Future
dr. Molnár László A villamosenergia termelés helyzete Európában
dr. Stróbl Alajos A villamosenergia-ellátásunk és a kapcsolt termelés esélyei
dr. Orbán Tibor

 

Egységes távhőrendszer, Kéménymentes Belváros
Alföldi Gábor RES BOOM és rendszer-megfelelősség kérdései régiós szemszögből
dr. Kelemen Hajnalka Az uniós szabályozásból és annak hazai végrehajtásából az energiatermelésre és –kereskedelemre vonatkozó legújabb fejlemények és érdekességek
Kovalóczy Áron A hazai KÁT-os naperőműi projektek aktualitásai
Kis György 30 MW-os villamoskazán telepítése az MVM Észak-Budai Kogenerációs Fűtőerőművében
Theisz Ádám Magyarország első tárolói engedélyese (10 MW)
Hajdú-Benkő Zoltán PV rendszerek visszahatásainak kiszűrése
Luczay Péter Li-ionos akkumulátoros villamosenergia-tároló rendszer – 7 hónap üzemeltetései tapasztalatai, avagy modell vs. valóság…
Molnár Szabolcs Az energetikai célú hulladékgazdálkodás jövője, avagy „Hulladékból a konnektorba”
Prohászka Ádám A Wärtsilä magyarországi szervízprojektjei
Enyingi Tibor Biogáz üzemek éves hőfelhasználásnak növelés, lehetőség a hálózati kiszabályozásban történő részvételre

 

Várjuk Önöket jövőre is!

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság