Munkabizottságok

Az állandó munkabizottságokba a jogi személy tagok képviselőket delegálhatnak. Az egyéni tagok személyesen jelentkezhetnek a munkabizottságokba. Az egyes munkabizottságokat a munkabizottsági vezetők irányítják, akiket a tagok maguk közül – egyszerű szótöbbséggel – választanak meg.

A munkabizottságoknak külső tagjai is lehetnek.

A Társaság minden tagjának lehetősége van bizottsági munkában részt venni.

Valamennyi munkabizottságnak irat-betekintési joga van a szakterületét érintő kérdésekben a Társaság valamennyi iratába, a zárt ülésekkel kapcsolatban azonban csak a határozatokban.

A bizottsági tagság a bizottság megszűnéséig, vagy lemondásig tart.

  • Számon tartja a kapcsolt energiatermelést és a Társaság érdekeit közvetlenül és közvetve érintő jogszabályok változásait és gazdasági változásokat, azokról az Elnökséget rendszeresen tájékoztatja,
  • Felkészíti az elnököt, alelnököket és az Elnökséget fontosabb jogi-gazdasági kérdésekben,
  • Javaslatokat készít elő a Társaság célkitűzései érdekében szükséges jogszabályi módosításokra,
  • Tagjai az Elnökség vagy az elnök megbízásából a Társaság képviseletében részt vesznek a főhatóságoknál folyó tárgyalásokon és egyeztetéseken,
  • Elkészíti és folyamatosan aktualizálja a kapcsolt energiatermelés területét érintő hazai és európai uniós jogszabályokról készült összeállításokat, és azokat átadja a honlapon történő közzétételre,
  • Elvégzi a Társaság gazdasági témákkal kapcsolatos feladatait,
  • Előkészíti a Társaság szerződéseit, részt vesz a szerződések megkötésében, illetőleg felülvizsgálja a már megkötött szerződéseket,
  • Részt vesz a Társaság döntéseinek jogi szempontból történő előkészítésében,
  • Ellenőrzi a szerződések maradéktalan betartását, és ennek érdekében szükség szerint intézkedik,
  • Előkészíti a Társaság szakmai kiadványait, ezen belül kiemelten az évkönyvek kiadását, illetve szervezi a kiadványokkal kapcsolatos szakmai munkát,
  • Feladatai ellátása során kapcsolatot tart az egyéb bizottságokkal és a Társaság szervezeti egységeivel,
  • Ellát minden egyéb feladatot, amivel a közgyűlés, illetőleg az Elnökség megbízzák,
  • Segítséget nyújt a titkárságnak szakmai kérdésekben,
  • Szükség szerint, de legalább félévente egy alkalommal ülésezik,
  • Munkájáról szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal beszámol az Elnökségnek és a közgyűlésnek,
  • A Társaság működésével kapcsolatos dokumentumokat (Alapszabály, SzMSz) szükség szerinti felülvizsgálja,
  • A peres ügyeket figyelemmel kíséri, javaslatot tesz jogi képviselőre, konzultál a jogi képviselővel peres és a peren kívüli ügyekben is.
  • Összefogja a Magyarországon üzemelő Kiserőművi Szabályozó Központok üzemeltető/irányító szakembereit,
  • Összehangolja a Szabályozó Központok érdekérvényesítét a szabályozó hatóságok valamint a Rendszerirányító által kiadott, az optimális működés ellen ható szabályzatokkal, elvárásokkal szemben,
  • tapasztalatcseréket folytat a piaci folyamatokról, változásokról.

A társaság munkáját 7 fős Elnökség irányítja. A szakmai munka koordinálása a Gazdasági-Jogi, a Gázmotor, a Gázturbina, és a Szabályozóközpont Munkabizottságának a feladata.

A társaság évenként országos konferenciát rendez, amely a szakterület legrangosabb szakmai fóruma. A társaság a konferencia kiadványok mellett rendszeresen jelentet meg és küld szét tagjai számára szakmai információs anyagokat.

A fejlett társadalmak abszolút értékben és fajlagosan is nagyon sok energiát használnak fel. Az energiaellátás biztosítása igen jelentős környezetterhelést eredményez. A fenntartható fejlődés érdekében mindezekből következően alapvető társadalmi célkitűzésként fogalmazódik meg a primerenergia-hordozó felhasználás, valamint a környezetterhelés csökkentése. A két célkitűzés közötti összefüggés nem szorul külön magyarázatra.

Bizonyítható, hogy e célok elérésében a kapcsolt energiatermelés az egyik leghatékonyabb eszköz.  

Kapcsolt energiatermelés (kogeneráció) során valamilyen primerenergia-hordozó felhasználásával hőt- és villamos energiát állítanak elő közös technológiai folyamatban. Az ilyen típusú energiatermelés lényegi jellemzője tehát az, hogy két “energetikai terméke” van, hő és villamos energia (1), ezek előállítása egyazon technológia folyamat keretében történik (2), ugyanazon primerenergia-hordozó(k) felhasználásával (3).

A tüzelőanyag-felhasználás hatékonyságának növelése mindebből következően környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek. Környezetvédelmi feladat, mert a kapcsolt energiatermelés révén megtakarítható tüzelőanyagot nem kell a környezet rovására megtermelni, s a tüzelőanyag-megtakarítás a környezetterhelés csökkentését eredményezi. A kapcsolt energiatermelés helyes műszaki kialakítás esetén ugyanakkor jelentős gazdasági előnyökkel bír, ami az energetikai termékek árának a csökkentését teszi lehetővé.

A kapcsolt energiatermelés környezetvédelmi és energetikai haszna ma már nem csak a szakemberek előtt ismert. Az elmúlt néhány esztendőben számos ilyen berendezés, erőművi egység lépett üzembe kisebb településeken, kisebb hőszolgáltató és más ipari létesítményekben is. Ezek a villamos energiát és hőt kapcsoltan termelő erőművi egységek, termelőberendezések, ma az ország legkorszerűbb energiaátalakító berendezései közé tartoznak, amelyek környezetvédelmi szempontból is a lehetséges legkisebb környezetterhelést okozó energetikai létesítmények.

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság érdekérvényesítő munkájának jelentős szerepe van a szakterületén megjelenő jogi, gazdasági szabályozók kidolgozásánál, komoly erőfeszítéseket tesz a kapcsolt energiatermelők érdekében.

Az aktuális, halaszthatatlan témákban kerekasztal összejöveteleket/beszélgetéseket szervez, és a hagyományos éves konferenciáin 20 – 25 előadással, valamint pódiumvitákon vitatja meg a kapcsoltak helyzetét, iránymutatással jelöli ki a teendőket, az uniós célok elérése érdekében végzendő munkákat. Ezek a konferenciák az energiatermelők vezetőinek éves találkozói (140 – 150 résztvevővel), ahol hasznos vitákkal, hozzászólásokkal teszik teljessé az álláspontok kialakítását.