Új elnök az MKET élén – Dr. Sámuel Emese a kapcsolt energiatermelés jövőjéről

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2025. június 3-án tartott elnökségi ülésén, a tagvállalatok képviselőinek szavazatai alapján Dr. Sámuel Emesét választotta elnökének. Dr. Sámuel Emese 2015 óta a Tatabánya Erőmű Kft. ügyvezetője, korábban a T-Szol Zrt. általános igazgatójaként dolgozott, így a távhőszektor szolgáltatói és termelői oldalát is közelről ismeri. Szakmai pályafutása során többek között a Tatabánya Erőmű biomassza-beruházási projektjét is irányította, amely 2017-ben sikeresen zárult. Elköteleződése a fenntartható, kapcsolt energiatermelés iránt nem csupán szakmai meggyőződésen, hanem gyakorlati tapasztalaton is alapul. Új elnökként célja, hogy támogassa a párbeszédet és az együttműködést a távhőtermelők és a szolgáltatók között, valamint erősítse az MKET és a MaTáSzSz stratégiai partnerségét. Vele beszélgettünk a kapcsolt energiatermelés szerepéről, jövőjéről, a távhőszektor előtt álló kihívásokról.

Melyek azok a legfontosabb érvek, amelyek ma a kapcsolt energiatermelés mellett szólnak?

Elsődlegesen a klasszikus energetikai megközelítést említeném, a magasabb hatásfokban rejlő előnyt. Az ilyen technológiák alkalmazásával csökken a szükséges tüzelőhő bevitel, magasabb az energiahatékonyságuk, mint a hagyományos erőműveknek és ezáltal kisebb a CO2 kibocsátásuk is. A jobb hatásfok miatt alacsonyabb az üzemeltetési költség. Az energetikai hatásfok növekedése mellett a biológiai lábnyom csökkenésével hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. A ma még mindig jónak mondható összhatásfokon túlmenően nagy értéket jelent a villamos energia rendszer (VER) számára a kapcsolt energiatermelés (cogeneration) rugalmassága, különösképpen a szabályozó központokban működő gyorsan indítható gázmotoros egységek. A kapcsolt termelők alkalmasak saját energiaellátásra, ami a rugalmasságot és a megbízhatóságot növeli. Összességben azt mondhatom, hogy Magyarországon a technológia kiépült, de kihasználtsága és fejlettsége még elmarad a lehetőségektől.

A kapcsolt energiatermelés környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek, fontos eszköze lehet a klímavédelmi célok teljesítésének. Hogyan tudja segíteni az MKET a kapcsolt energiatermelés érvényesülését? Milyen eszközök állnak a rendelkezésükre? Mennyire tartja hatékonynak a szervezet érdekképviseleti tevékenységét a hazai energiaszektorban a jogszabályalkotás területén?

Az MKET hároméves elnökségi programjának egyik kiemelt célja az energetikai jogszabályok szakmai véleményezésében és módosításában való aktív részvétel. Törekvéseinkben szerepel, hogy a kapcsolt technológiák üzemidejét növelő szabályozási és támogatási eszközök beépítésre kerüljenek az uniós és nemzetgazdasági klímapolitikai stratégiákba.

A kapcsolt termelés kulcsfontosságú szerepet játszik hazánk energiafüggetlenségének erősítésében és az import villamosenergia csökkentésében, ezért az MKET kiemelten képviseli ezt a szakmai fórumokon. Ennek érdekében folytatni kívánjuk az együttműködést a MatáSzSz-szal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal is.

Szintén fontos célkitűzésünk, hogy az esetleges jogszabályi akadályokat szakértői workshopokon térképezzük fel, a korábban említett szervezetek mellet, az Energiaügyi Minisztérium és a MAVIR bevonásával, és jogalkotási javaslatot nyújtsunk be az Országgyűlés szakbizottságai felé.

Az MKET azonban nemcsak a hazai szervezetekkel működik együtt, hanem például a Cogen Europe szervezettel is, ezáltal lehetőség van a Cogen Europe állásfoglalásainak és javaslatainak a véleményezésére, a magyar javaslatok továbbítására az EU érdekelt jogalkotó szervezetei, bizottságai felé.

Évente megrendezett konferenciáink pedig kiváló fórumot biztosítanak arra, hogy az energetikai ágazat jövőjét meghatározó stratégiai kérdésekben a tagság megossza véleményét, tapasztalatait. Ezek az egyeztetések hozzájárulnak az ágazat aktuális kihívásainak hatékony kezeléséhez és a nehézségek leküzdéséhez.

Én bízom abban, hogy az elkövetkező években egy jól átgondolt stratégia mentén haladva, a megújult elnökség erősíteni tudja az érdekképviseletet, növelni tudjuk az MKET ismertségét és szakmai befolyását.

A korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent a kapcsolt erőművekben termelt villamos energia részaránya. Milyen most a MKET jövőképe? Hogyan értékeli a helyzetet? Milyen forgatókönyvek lehetnek, milyen kitörési lehetőségeket lát?

Az MKET 1996-os megalakulása óta közel három évtizeden át aktív szereplője volt a kapcsolt energiatermelés hazai fejlődésének. Ez idő alatt jelentős iparági változások zajlottak le – a kötelező átvételi rendszer (KÁT) megszűnése, a piacnyitás és liberalizáció, a villamos energia rendszer (VER) energiamixének átalakulása, valamint az új típusú rendszerszintű szolgáltatások megjelenése. Egyesületünk ezekre a kihívásokra mindig felkészülten és rugalmasan reagált. Célunk, hogy a jövőben is hasonló hatékonysággal tudjunk alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez.

A kapcsolt energiatermelés jövőjében az egyik legnagyobb lehetőség a távhőszektorban rejlik, különösen akkor, ha azt a digitalizációval és a zöld átállással ötvözzük. Kiemelten fontosnak tartjuk a meglévő távhőrendszerek korszerűsítését és hatékonyságának növelését, különösen CHP-alapú (kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés) megoldások mentén.

Ehhez azonban célzott beruházási támogatásokra van szükség, amelyek elősegítik a kapcsolt energiatermelés integrációját megújuló technológiákkal – ilyen például a biomassza, a geotermia vagy a biogáz.

Az előrelépés kulcsa a kiszámítható jogszabályi környezet és az engedélyezési eljárások érdemi egyszerűsítése. Emellett elengedhetetlenek azok az energiapolitikai ösztönzők, amelyek lehetővé teszik, hogy a kapcsolt energiatermelésben rejlő potenciált teljes mértékben ki tudjuk aknázni.

A megújuló energiák térnyerése hatással lehet a kapcsolt energiatermelés megítélésére? A hatékony távfűtés feltételrendszerében is változások várhatók a kapcsolt termelésre vonatkozóan 2028-tól, mi erről a véleménye?

2028-tól a kapcsolt energiatermelés már nem lesz elég a hatékony távhő minősítéshez. Ez azt jelenti, hogy három év alatt olyan beruházásokat kell végrehajtaniuk a termelőknek, amellyel a zöld átállás irányába lépnek. A csak földgázt használó CHP-rendszerek támogatás nélkül kiszorulhatnak a rendszerből. ”Zöldítés” nélkül nem lesznek versenyképesek a jövő távhőpiacán. Mindenképp üzleti modellváltásra lesz szükség a várható szabályozás tükrében.

Bízunk benne, hogy lesz mód a feltételrendszer egyes elemeinek finomhangolására, valamint lesznek olyan támogatási programok, melyek a földgáz CHP rendszerek zöldítését mozdítják elő. Azt szeretnénk, ha ez nem a CHP technológia végét, hanem a minőségi megújítását jelentené.

A magyarországi kapcsolt energiatermelés helyzete mennyiben különbözik a többi európai országban megvalósuló kapcsolt energiatermelési trendektől?

Az EU tagállamai között jelentős földrajzi, mezőgazdasági, meteorológiai, ipari, gazdasági, szabályozási különbségek vannak. Ezen tényezők mindegyike befolyásolja az adott ország kapcsolt energiatermelésben rejlő potenciálját.

Magyarországon a kapcsolt energiatermelés szempontjából kiemelt fontosságú a távhőpiac, itt elsősorban hővezérelt, míg az EU-ban inkább áramvezérelt a termelés.

Nálunk jelenleg a megújuló alapú CHP aránya alacsony, míg az EU-s tagországokban hangsúlyosabban van jelen.

Magyarországon a szabályozási környezet kevéssé piaci, inkább központilag szabályozott, míg más tagállamokra inkább a piaci CHP-modellek jellemzőek.

Ön szerint hogyan lehet a távhőszolgáltatás versenyképességét javítani, milyen szerepe lehet ebben a kapcsolt energiatermelésnek?

A távhő modernizációja elengedhetetlen lépés. Az automatizált rendszerek optimalizálják a működést, csökkentik a veszteségeket.

Termelői oldalon fejlesztési potenciált jelenthet az importfüggőséget eredményező, viszonylag drága földgáz tüzelőanyag bázisról hazai, megújulónak minősülő biomassza alapú tüzelőanyagra történő átállás.

Teljes cikk ITT elérhető

A 2023. esztendő decemberében, az energiaválság tanulságaiból kiindulva – együtt-gondolkodásra biztatva – egy szakmai vitaanyag közzétételével energiastratégiai vitafórumot indítottunk a Google Drive felületen. A LÉVAI ENERGIA AKADÉMIA FÓRUM (LEF) kereteiben lebonyolított eszmecsere célkitűzése, hogy civil energetikai szakemberek közreműködésével egy szakmai segédanyag kerüljön a döntéseket előkészítő szakemberek asztalára. Ennek összegzését tesszük közzé, az alábbiakban.

Tizenegy egyéni és egy testületi hozzászólás figyelembevételével elkészítettük a Vitafórum összegzés I. rész és a Vitafórum összegzés II. rész című írásainkat. Közzétettük a Magyar Energetika 2024. júniusi 2. számában, illetve a Lévai Energia Akadémia honlapján.

• Az indító vitaanyag és a két összegző írás elérhetősége:         PUBLIKÁCIÓK – ENERGIA (lapunk.hu)

Az eddigi hozzászólások és azok kivonata a lenti Google Drive felületen található meg.
Közkívánatra – további értékes hozzászólások reményében – ugyanitt elindítjuk a vita 2. szakaszát (vitazárás: 2024. dec. 31).

• A vitafórum helye, a Google Drive felületén:                             ENERGIASTRATÉGIAI VITAANYAG – 2023 – Google Dokumentumok

Kérjük, szíveskedjenek a max. 2 oldalas hozzászólásaikat továbbra is tömören és lényegre törekvően megfogalmazni.

Fontos lenne, hogy a nemzeti energiastratégia aktualizálása rendszerszintű, komplex szemléletben történjen. Országstratégiába illeszkedő, energetikai, gazdasági, ökológiai, társadalmi és geostratégiai szempontok figyelembevételével. Magyarország érdekeit szolgálja, ha a lehetséges irányok és megoldások vitájában minél több kompetens szakember vesz részt.

Tisztelettel:

a szerzők:                               Dr. Korényi Zoltán            Dr. Petz Ernő

elő-lektorok és kivonatolók:     Láng Sándor                    Tompa Ferenc

Csaba több mint 30 évnyi nemzetközi és hazai tapasztalattal rendelkezik a villamosenergia-iparban erőművek üzemeltetésében és fejlesztésében. Pályafutását az MVM Tröszt csoporthoz tartozó Borsodi Hőerőműben kezdte 1986-ban, majd 1996-tól az erőmű privatizációját követőn az AES Corporation-nél folytatta nemzetközi karrierjét. 1996 és 1999 között mint projekt fejlesztési igazgató dolgozott biomassza, CFB szén és CCGT gáz erőművek fejlesztésén az USA-ban, Brazíliában, Magyarországon és egyéb európai AES projektekben.

1999 óta ügyvezető igazgatója volt különböző típusú erőműveknek, többek között, az AES Borsodi, az AES Tiszapalkonya magyarországi erőműveknek, majd két évig Olaszországban is vezette az AES Ottana erőművét. Energiatermelési igazgatója volt az E.ON Hungária Zrt. magyarországi erőműveinek. Pályája során az Alstom, majd GE Energy Zrt. erőműszervíz üzletág magyarországi ügyvezető igazgatója volt, valamint a Paks II. Zrt. vezérigazgató tanácsadói feladatát is ellátta.

2018-ban csatlakozott az MVM Zrt-hez műszaki vezérigazgató-helyettesként. Irányítása alatt kezdődött el a fosszilis energiatermelő és a műszaki szolgáltató társaságok integrációja, illetve a területéhez tartozó társasági portfólió optimalizációja, a megújuló energiatermelési üzletág fejlesztése, illetve az új, CCGT technológiára épülő erőműfejlesztési projektek megalapozása. 2020-tól az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. 2022. novembere és 2023. májusa között ellátta az MVM Mátra Energia Zrt. és az MVM Balance Zrt. vezérigazgatói feladatait, majd, azt követően ismét az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.

Mérés és automatizálási diplomáját követően MBA diplomáját az angliai Buckinghamshire Chilterns University College-ban szerezte International Finance területen, 2006-ban. A műszaki tudományok doktora lett, Ph.D. diplomáját a bécsi University of Technology egyetem termodinamikai tanszékén szerezte 2011-ben. Doktori értekezésében a magyar villamosenergia-ipar széndioxid csökkentés módjait, kiemelten a CCS technológiák alkalmazásának lehetőségeit kutatta.

Több külföldi és hazai tudományos szervezet vezető tisztségviselője, mint a brüsszeli NuclearEurope igazgatóság tagja, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Atomfórum egyesület elnöke.

A 2023. esztendő decemberében, az energiaválság tanulságaiból kiindulva – együtt-gondolkodásra biztatva – egy szakmai vitaanyag közzétételével energiastratégiai vitafórumot indítottunk a Google Drive felületen. A LÉVAI ENERGIA AKADÉMIA FÓRUM (LEF) kereteiben lebonyolított eszmecsere célkitűzése, hogy civil energetikai szakemberek közreműködésével egy szakmai segédanyag kerüljön a döntéseket előkészítő szakemberek asztalára. Ennek összegzését tesszük közzé, az alábbiakban.

Tizenegy egyéni és egy testületi hozzászólás figyelembevételével elkészítettük a Vitafórum összegzés I. rész és a Vitafórum összegzés II. rész című írásainkat. Közzétettük a Magyar Energetika 2024. júniusi 2. számában, illetve a Lévai Energia Akadémia honlapján.

• Az indító vitaanyag és a két összegző írás elérhetősége:         PUBLIKÁCIÓK – ENERGIA (lapunk.hu)

Az eddigi hozzászólások és azok kivonata a lenti Google Drive felületen található meg.
Közkívánatra – további értékes hozzászólások reményében – ugyanitt elindítjuk a vita 2. szakaszát (vitazárás: 2024. dec. 31).

• A vitafórum helye, a Google Drive felületén:                             ENERGIASTRATÉGIAI VITAANYAG – 2023 – Google Dokumentumok

Kérjük, szíveskedjenek a max. 2 oldalas hozzászólásaikat továbbra is tömören és lényegre törekvően megfogalmazni.

Fontos lenne, hogy a nemzeti energiastratégia aktualizálása rendszerszintű, komplex szemléletben történjen. Országstratégiába illeszkedő, energetikai, gazdasági, ökológiai, társadalmi és geostratégiai szempontok figyelembevételével. Magyarország érdekeit szolgálja, ha a lehetséges irányok és megoldások vitájában minél több kompetens szakember vesz részt.

Tisztelettel:

a szerzők:                               Dr. Korényi Zoltán            Dr. Petz Ernő

elő-lektorok és kivonatolók:     Láng Sándor                    Tompa Ferenc

Csaba több mint 30 évnyi nemzetközi és hazai tapasztalattal rendelkezik a villamosenergia-iparban erőművek üzemeltetésében és fejlesztésében. Pályafutását az MVM Tröszt csoporthoz tartozó Borsodi Hőerőműben kezdte 1986-ban, majd 1996-tól az erőmű privatizációját követőn az AES Corporation-nél folytatta nemzetközi karrierjét. 1996 és 1999 között mint projekt fejlesztési igazgató dolgozott biomassza, CFB szén és CCGT gáz erőművek fejlesztésén az USA-ban, Brazíliában, Magyarországon és egyéb európai AES projektekben.

1999 óta ügyvezető igazgatója volt különböző típusú erőműveknek, többek között, az AES Borsodi, az AES Tiszapalkonya magyarországi erőműveknek, majd két évig Olaszországban is vezette az AES Ottana erőművét. Energiatermelési igazgatója volt az E.ON Hungária Zrt. magyarországi erőműveinek. Pályája során az Alstom, majd GE Energy Zrt. erőműszervíz üzletág magyarországi ügyvezető igazgatója volt, valamint a Paks II. Zrt. vezérigazgató tanácsadói feladatát is ellátta.

2018-ban csatlakozott az MVM Zrt-hez műszaki vezérigazgató-helyettesként. Irányítása alatt kezdődött el a fosszilis energiatermelő és a műszaki szolgáltató társaságok integrációja, illetve a területéhez tartozó társasági portfólió optimalizációja, a megújuló energiatermelési üzletág fejlesztése, illetve az új, CCGT technológiára épülő erőműfejlesztési projektek megalapozása. 2020-tól az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. 2022. novembere és 2023. májusa között ellátta az MVM Mátra Energia Zrt. és az MVM Balance Zrt. vezérigazgatói feladatait, majd, azt követően ismét az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.

Mérés és automatizálási diplomáját követően MBA diplomáját az angliai Buckinghamshire Chilterns University College-ban szerezte International Finance területen, 2006-ban. A műszaki tudományok doktora lett, Ph.D. diplomáját a bécsi University of Technology egyetem termodinamikai tanszékén szerezte 2011-ben. Doktori értekezésében a magyar villamosenergia-ipar széndioxid csökkentés módjait, kiemelten a CCS technológiák alkalmazásának lehetőségeit kutatta.

Több külföldi és hazai tudományos szervezet vezető tisztségviselője, mint a brüsszeli NuclearEurope igazgatóság tagja, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Atomfórum egyesület elnöke.

A 2023. esztendő decemberében, az energiaválság tanulságaiból kiindulva – együtt-gondolkodásra biztatva – egy szakmai vitaanyag közzétételével energiastratégiai vitafórumot indítottunk a Google Drive felületen. A LÉVAI ENERGIA AKADÉMIA FÓRUM (LEF) kereteiben lebonyolított eszmecsere célkitűzése, hogy civil energetikai szakemberek közreműködésével egy szakmai segédanyag kerüljön a döntéseket előkészítő szakemberek asztalára. Ennek összegzését tesszük közzé, az alábbiakban.

Tizenegy egyéni és egy testületi hozzászólás figyelembevételével elkészítettük a Vitafórum összegzés I. rész és a Vitafórum összegzés II. rész című írásainkat. Közzétettük a Magyar Energetika 2024. júniusi 2. számában, illetve a Lévai Energia Akadémia honlapján.

• Az indító vitaanyag és a két összegző írás elérhetősége:         PUBLIKÁCIÓK – ENERGIA (lapunk.hu)

Az eddigi hozzászólások és azok kivonata a lenti Google Drive felületen található meg.
Közkívánatra – további értékes hozzászólások reményében – ugyanitt elindítjuk a vita 2. szakaszát (vitazárás: 2024. dec. 31).

• A vitafórum helye, a Google Drive felületén:                             ENERGIASTRATÉGIAI VITAANYAG – 2023 – Google Dokumentumok

Kérjük, szíveskedjenek a max. 2 oldalas hozzászólásaikat továbbra is tömören és lényegre törekvően megfogalmazni.

Fontos lenne, hogy a nemzeti energiastratégia aktualizálása rendszerszintű, komplex szemléletben történjen. Országstratégiába illeszkedő, energetikai, gazdasági, ökológiai, társadalmi és geostratégiai szempontok figyelembevételével. Magyarország érdekeit szolgálja, ha a lehetséges irányok és megoldások vitájában minél több kompetens szakember vesz részt.

Tisztelettel:

a szerzők:                               Dr. Korényi Zoltán            Dr. Petz Ernő

elő-lektorok és kivonatolók:     Láng Sándor                    Tompa Ferenc

Csaba több mint 30 évnyi nemzetközi és hazai tapasztalattal rendelkezik a villamosenergia-iparban erőművek üzemeltetésében és fejlesztésében. Pályafutását az MVM Tröszt csoporthoz tartozó Borsodi Hőerőműben kezdte 1986-ban, majd 1996-tól az erőmű privatizációját követőn az AES Corporation-nél folytatta nemzetközi karrierjét. 1996 és 1999 között mint projekt fejlesztési igazgató dolgozott biomassza, CFB szén és CCGT gáz erőművek fejlesztésén az USA-ban, Brazíliában, Magyarországon és egyéb európai AES projektekben.

1999 óta ügyvezető igazgatója volt különböző típusú erőműveknek, többek között, az AES Borsodi, az AES Tiszapalkonya magyarországi erőműveknek, majd két évig Olaszországban is vezette az AES Ottana erőművét. Energiatermelési igazgatója volt az E.ON Hungária Zrt. magyarországi erőműveinek. Pályája során az Alstom, majd GE Energy Zrt. erőműszervíz üzletág magyarországi ügyvezető igazgatója volt, valamint a Paks II. Zrt. vezérigazgató tanácsadói feladatát is ellátta.

2018-ban csatlakozott az MVM Zrt-hez műszaki vezérigazgató-helyettesként. Irányítása alatt kezdődött el a fosszilis energiatermelő és a műszaki szolgáltató társaságok integrációja, illetve a területéhez tartozó társasági portfólió optimalizációja, a megújuló energiatermelési üzletág fejlesztése, illetve az új, CCGT technológiára épülő erőműfejlesztési projektek megalapozása. 2020-tól az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. 2022. novembere és 2023. májusa között ellátta az MVM Mátra Energia Zrt. és az MVM Balance Zrt. vezérigazgatói feladatait, majd, azt követően ismét az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.

Mérés és automatizálási diplomáját követően MBA diplomáját az angliai Buckinghamshire Chilterns University College-ban szerezte International Finance területen, 2006-ban. A műszaki tudományok doktora lett, Ph.D. diplomáját a bécsi University of Technology egyetem termodinamikai tanszékén szerezte 2011-ben. Doktori értekezésében a magyar villamosenergia-ipar széndioxid csökkentés módjait, kiemelten a CCS technológiák alkalmazásának lehetőségeit kutatta.

Több külföldi és hazai tudományos szervezet vezető tisztségviselője, mint a brüsszeli NuclearEurope igazgatóság tagja, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Atomfórum egyesület elnöke.