Alapszabály

A MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG (MKET) ALAPSZABÁLYA

I. fejezet

A Társaság neve, székhelye

A Társaság neve:                                Magyar Kapcsolt Energia Társaság (továbbiakban: Társaság)

A Társaság nevének rövidítése:         MKET

A Társaság hivatalos logója:              az Alapszabály fejlécén található logó.

A Társaság angol neve:                     CO-GEN HUNGARY ASSOCIATION, röviden COGEN Hungary

A Társaság székhelye:                       1134 Budapest, Dózsa György út 150.

A Társaság nyilvántartásba vétele:    a Vas Megyei Bíróság által 51/1997. sorszám alatt

A Társaság tevékenysége:                  Magyarország egész területére terjed ki, és ellátja a nemzeti képviseletet az e témakörben érintett nemzetközi szervezetekkel való együttműködésben.

II. fejezet

Az MKET meghatározása, célja

1. A Társaság Magyarországon alapított
– elsősorban a hazai kapcsolt hő- és villamos energia-termelési ágazathoz kapcsolódó
tevékenységű jogi és magánszemélyek érdekképviseletét ellátó,
– másodsorban tudományos és ismeretterjesztő tevékenységet folytató szervezet.

2. A Társaság célja: a hazai kapcsolt hő- és villamos energia-termeléssel és hasznosításával
kapcsolatos érdekképviseleti, jogi-szakmai tanácsadási és szakértői tevékenység ellátása,
illetve a fentiekkel kapcsolatos tevékenységek támogatása, koordinálása, a tudományos
kutatás, fejlesztés és alkalmazás segítése, valamint ismeretterjesztő tevékenység folytatása
Magyarország területén.

3. A Társaság a felsoroltak alapján:
a) a kapcsolt energiatermeléssel kapcsolatos érdekképviseletet ellátó nemzeti szervezet,
b) széleskörű, nyitott fórum a kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémák megvitatására,
c) képviseli nemzeti érdekeinket a COGEN EUROPE-ban, amelynek a Magyar Kapcsolt
Energia Társaság is teljes jogú tagja.

4. A Társaság céljai elérése érdekében:
a) rendszeres összejöveteleket tart szakmai témák megvitatására,
b) felhasználja és a tagok rendelkezésére bocsátja a COGEN EUROPE és más nemzetközi,
illetve hazai szervezetek által felhalmozott és elérhető műszaki információkat,
c) szakmai fórumokat szervez,
d) részt vesz a Társaság tevékenységét érintő pályázatokon, továbbá pályázatokat nyújt be
szakmai konferenciák szervezésére különböző hazai és nemzetközi szervezetekhez,
e) megbízásokat ad és vállal el a kapcsolt energiatermelést érintő jogi-szakmai kérdésekben
és közreműködik ilyen témájú megbízásokban.

III. fejezet

A Társaság tevékenysége

5. Elősegíti és képviseli a kapcsolt energiatermelés energetikai, éghajlatvédelmi,
környezetvédelmi és gazdasági előnyeinek érvényesülését.

6. Elősegíti és koordinálja a kapcsolt energiatermelő létesítmények megvalósítását és
működését.

7. Széleskörű és általános szakmai ismeretterjesztést végez a kapcsolt energiatermelés
előnyeinek megismertetésére.

8. Kapcsolatot épít ki és tart fenn a Társaság tagjai, valamint a kapcsolt energiatermelésben
érdekelt társaságok, szervezetek között.

9. A Társaság nemzetközi szakmai-gazdasági kapcsolatokat épít ki és tart fenn a nemzetközi
szervezetekkel és a külföldi energetikai társaságokkal. A nemzetközi szakmai-gazdasági
kapcsolatok kiépítésében
– nemzetközi szövetségekben, fórumokon képviseli tagjait,
– tagjai érdekképviseletét ellátja az EU-szervezeteivel kiépített kapcsolatokban.

10. Kapcsolatot épít ki és tart fenn a kapcsolt energiatermelési ágazat jogszabályi környezetét
meghatározó kormányzati, állami hatósági szervezetekkel, a Társaság céljainak
figyelembevételével közreműködik a szakmai jogszabályalkotás előkészítésében.

11. A szakterületen önállóan és tagjain keresztül ellátja az érdekképviseleti, az érdekegyeztető
és kapcsolattartó feladatokat, beleértve a Társasághoz tartozó szervezetek helyi, országos
és nemzetközi szintű képviseletét.
– A tagok összehangolt véleménye alapján állást foglal a kapcsolt energiatermelést
érintő kormányzati, ágazati döntés és szabályozó-tervezetekkel kapcsolatban.
– Figyelemmel kíséri a tagjaira vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését és
az illetékes gazdaságirányítási szerveknél esetlegesen kezdeményezi a szabályozók
és intézkedések felülvizsgálatát, módosítását.
– A tagokkal közösen kidolgozza és karbantartja a szakmára jellemző szakmai etikai
normákat, ügyel ezek megtartására, és fellép az általánosan elfogadott normáktól
eltérő magatartással szemben.

12. A Társaság önállóan és tagjain keresztül információs kapcsolatokat, továbbá
együttműködést épít, és tart fenn mindazon társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel,
érdekcsoportokkal, ahol a tagok érdekeinek érvényre juttatása azt szükségessé teszi.

13. Társaság szakmai kapcsolatot tart a felsőoktatási intézményekkel a kapcsolt
energiatermeléssel összefüggő oktatási és tudományos tevékenység fejlesztése érdekében.
E tevékenység keretében együttműködik a hatóságokkal, szolgáltatókkal, termelőkkel
valamint az ilyen célra alakuló országos és helyi szervekkel.

14. Társaság tagságával kapcsolatos feladatai:
– A tudomására jutott távlati és időszerű általános gazdasági, fejlesztési célokról,
gazdaságpolitikai elgondolásokról folyamatosan tájékoztatja tagjait,
– Elsősorban tagjain keresztül elősegíti a fejlett technológiák, megoldások, eljárások,
stb. bevezetését és elterjesztését.
– Önállóan és a tagokon keresztül szakmai kommunikációs munkát végez a
szakterületen tevékenykedő tagok munkájának segítésére,
– Folyamatosan tájékoztatja a Tagokat a kapcsolt energiatermelés aktualitásairól.

IV. fejezet

A Társaság illetékessége, hivatalos nyelve

1. A Társaság illetékessége: Magyarország területére terjed ki.

2. A Társaság hivatalos nyelve: a magyar. Nemzetközi hivatali kapcsolatokban és szakmaianyagokban az angol, illetve más nyelv is használható.

V. fejezet

Egyesületi tagság

1. A Társaságnak jogi és természetes személy tagjai lehetnek.

A társasági tagság feltételei mind a természetes, mind a jogi személyek esetében:
– a Társaság elnöksége a tagfelvételi kérelmét elfogadja,
– a Társaság elnöksége elfogadó döntése után az esedékes tagdíjat befizette.

2. Jogi személy tag lehet:

A kapcsolt energia termelésben érdekelt társaságok, szervezetek, így különösen:
– hő-és/vagy villamos energiatermeléssel, szállítással és/vagy értékesítéssel,
– hő-és/vagy villamosenergiatermeléshez kapcsolódó berendezések gyártásával,
forgalmazásával, értékesítésével, szervizelésével foglalkozó társaság,
– hő-és/vagy villamosenergiatermeléshez kapcsolódó üzemanyagok és/vagy
segédanyagok értékesítésével foglalkozó szervezet,
– hő-és/vagy villamosenergiatermeléshez kapcsolódó tervezéssel, kivitelezéssel,
üzemeltetéssel, karbantartással foglalkozó társaság,
– hő-és/vagy villamosenergiatermeléshez kapcsolódó, szakmai, pénzügyi, tanácsadói
és egyéb szolgáltatást nyújtó társaság,
– szakmai társszervezet,
– minden olyan egyéb szervezet, aki egyetért a Társaság céljával és tevékenységével,
valamint a kapcsolt energiatermeléssel érintett felhasználók.
A jogi személy tag képviselője útján vesz részt a Társaság tevékenységében.

3. Természetes személy tag lehet:

– Bármely cselekvőképes, nagykorú személy, aki jogerős büntetőítélet hatálya alatt
nem áll.

4. A tagok kötelességei és jogai mind a természetes, mind a jogi személyek esetében:

– ezen alapszabály II. fejezetében felsorolt célokkal egyetértenek,
– az Alapszabály rendelkezéseit és a Társaság és testületei által hozott
döntéseket magukra kötelezőnek ismerik el,
– tanácskozási és szavazati joggal személyesen vagy meghatalmazott útján részt
vehetnek a Közgyűlésen,
– választhatók az Elnökségbe, a Felügyelő Bizottságba és a munkabizottságokba,
– a Közgyűlést és az Elnökséget javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkereshetik,
– a Társaság szolgáltatásait igénybe vehetik,

5. Bármely természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
a Társaságnak bármikor anyagi támogatást nyújthat a szervezet munkájának elősegítésére.
Ezen támogatás azonban nem keletkeztet semmiféle tagsági jogviszonyt.

VI. fejezet

Tagsági Díj

Az éves tagdíj:

Az Elnökség minden évben a Közgyűlés elé terjeszti a következő pénzügyi évre vonatkozó éves
tagdíjra vonatkozó javaslatát. Az Elnökség eltérő javaslatot készít a természetes személyekre,
valamint a jogi személy tagokra vonatkozóan. Az energiatermeléssel foglalkozó és az
energiatermeléssel nem foglalkozó jogi személyek tagdíja eltérő, és kategóriánként
differenciált.

Az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt az éves tagdíjról. Az éves
tagdíjat jogi személy tag esetében két egyenlő részletben, a Társaság által a tárgyév április és
szeptember hónapjában kiállított számla ellenében, természetes személy tag esetében pedig
évente egyszer, a Társaság által a tárgyév április hónapjában kiállított számla ellenében, az
abban megjelölt fizetési határidőre kell befizetni.

Évközi belépés esetén időarányosan kell (havi alapon) a fizetendő tagdíjat megállapítani.
Az Elnökség társ szakmai szervezet jogi taggal megállapodhat a kölcsönös tagdíjmentességben.
A korábbi években Heller díjjal kitüntetett tagok tiszteletbeli taggá válnak, és ameddig nem
kívánnak önszántukból kilépni a Társaságból addig a természetes személy tagoknak megillető
jogok illetik meg őket tagdíj fizetése nélkül!

VII. fejezet

A tagsági viszony megszűnése

1. A tagsági viszony megszűnik:

a) ha az Elnökség által e célra létrehozott ad hoc Etikai Bizottság a bármely tag vagy a
Társaság bármely szerve által kezdeményezett vizsgálat során megállapítja, hogy a tag a
jogszabályt, az Alapszabályt vagy a Társaság határozatát súlyosan vagy ismételten
megsértette, vagy a Társaság céljait sértő magatartást tanúsított és a Társaság Elnöksége a
taggal szemben kizárási eljárásban döntött a tag kizárásáról. Alapszabály megsértésének
minősül többek között a tagdíj határidőre történő megfizetésének elmulasztása, és ez
kizáráshoz vezethet, amennyiben a tagdíj befizetésére az Elnökségnek a tagdíj befizetésére
felszólító határozatában megjelölt fizetési határidőben sem kerül sor;

b) jogi személy tag esetében annak jogutód nélküli megszűnésével, természetes személy tag
esetében a tag halálával,

c) a tag önkéntes kilépésével (a Társaság minden tagja jogosult kilépési szándékáról bármikor
írásbeli nyilatkozatot tenni a Társaság Elnökségéhez, amelyet az Elnökség köteles
elfogadni). A már befizetett tagdíj évközben történő kilépés esetén nem követelhető vissza,
illetve a kilépő a kilépés dátumáig esedékes időarányos tagdíjat köteles megfizetni.

2. A tagsági viszony kizárással való megszüntetéséről az Elnökség tagjai közül az Elnökség
által megválasztott 3 tagú ad hoc etikai bizottság javaslata alapján az Elnökség egyszerű
többséggel határoz. A kizárásról szóló határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell
ellátni, valamint azt a taggal közölni kell. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás
alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való
tájékoztatást. Az ad hoc etikai bizottság a javaslata megtétele előtt meghallgatja a kizárási
eljárással érintett tagot. A kizárást nem akadályozza, ha a tag az etikai bizottság felhívása
ellenére nem jelenik meg a meghallgatáson, vagy nem tesz nyilatkozatot.

3. Az Elnökség kizáró határozata ellen a tag a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül
keresetet nyújthat be a Társaság székhelye szerint illetékes bírósághoz.

VIII. fejezet

A Társaság szervezeti rendje, tisztségviselők

1. Közgyűlés

1.1. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve: a Közgyűlés.
A Közgyűlést az elnök hívja össze; a Közgyűlést megelőző 10 naptári nappal írásban értesíti a
tagokat a Közgyűlésről.

1.2. A Közgyűlés összehívása kötelező:

a) minden évben legalább egy alkalommal (Éves Közgyűlés),
b) ha a bíróság elrendeli,
c) ha a tagok 20%-a – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri (Rendkívüli Közgyűlés),
d) az Elnökség döntése alapján.

A Közgyűlésre szóló meghívót elektronikus úton, elektronikus levél formájában kell
megküldeni a tagoknak, a tagnyilvántartásban szereplő elektronikus kézbesítési vagy e-mail
címre. Postán kell kiküldeni a meghívót a tagnyilvántartásban szereplő címre azoknak a
tagoknak, akik nem rendelkeznek elektronikus kézbesítési vagy e-mail címmel. A meghívó
tartalmazza:
a) a Társaság cégnevét és székhelyét,
b) a Közgyűlés időpontját,
c) a Közgyűlés helyét (amennyiben a helyszín nem a társaság székhelye, település, utca,
házszám),
d) a Közgyűlés napirendjét,
e) a szavazati jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket,
f) meghatalmazás minta a tag szavazati jogának egy másik tag meghatalmazása útján történő
esetleges gyakorlásához,
g) Közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés esetére a megismételt
Közgyűlés helyét és idejét, valamint az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó
figyelemfelhívást.
A közgyűlési meghívó kiküldésétől számított 8 naptári napon belül az Elnökséghez történő
beérkezéssel, a tagok és a Társaság szervei az Elnöktől írásban a napirend kiegészítését
kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése
iránti kérelemről az Elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról
szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

1.3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály megállapítása és módosítása,
b) az elnökség feladatteljesítéséről és a Társaság pénzügyi tevékenységéről szóló, az előző
pénzügyi évre vonatkozó beszámolójelentésének elfogadása vagy elutasítása,
c) a Társaság előző évre vonatkozó, szakmai tevékenységéről szóló beszámoló jelentés
elfogadása vagy elutasítása,
d) a tárgyévi pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi terv jóváhagyása, a tagsági díj megállapítása,
e) a tárgyévre vonatkozó éves szakmai program jóváhagyása,
f) a Társaság más társadalmi szervezettel való egyesülésének,
g) a Társaság szétválásának, vagy megszűnésének elhatározása,
h) minden 3. évben a következő 3 évre az elnökségi tagok és a felügyelőbizottsági tagok
megválasztása (tisztújító közgyűlés),
i) az elnökségi tagok és a felügyelőbizottsági tagok visszahívása,
j) a 3 évenkénti választások között az elnökségi vagy a felügyelő bizottsági tagságban
bekövetkező üresedés betöltése,
k) fellebbezés esetén döntés tagsági viszony felmondással történő megszüntetéséről és etikai
ügyben.

1.4. A Közgyűlés határozathozatala:

A Közgyűlés, megnyitását követően, egyszerű szótöbbséggel megválasztja a jelenlévők közül
a Közgyűlés levezető elnökét, a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv két hitelesítőjét és
tisztújítás esetében a három szavazatszámlálót.
Közgyűlés határozatképességéhez a nyilvántartott tagok létszámának 50%-a + 1 fő jelenléte
szükséges. Amennyiben az összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a hatályos
jogszabályok szerint meghatározott időn belül ugyanazon napirendi pontokkal összehívott
újabb Közgyűlés a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt
Közgyűlés helyéről és idejéről a tagokat az eredeti Közgyűlésre kiküldött meghívóban
tájékoztatni kell.
A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a Közgyűlésen jelenlévők egyszerű szótöbbségével
hozza, kivéve az alábbi esetekben.

A Közgyűlés titkos szavazással és a Közgyűlésen jelenlévő tagok kétharmados szótöbbséggel
hozott határozata szükséges az alábbi esetekben:
– az Elnökség tagjainak és a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és
visszahívása,
A Közgyűlés nyílt szavazással és a Közgyűlésen jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel
hozott határozata szükséges az Alapszabály módosításához.
A Közgyűlés titkos szavazással és a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges az alábbi esetekben:
– a Társaság céljának módosítása,
– a Társaság más társadalmi szervezettel való egyesülése, szétválása, megszűnése.
A Közgyűlés nyílt szavazással és a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozott határozatával
egyéb esetekben is elrendelhet titkos szavazást, amely esetben egyidejűleg a szavazás
mikéntjéről is döntenie kell.
A Közgyűlésen a Társaság minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazati jogát egy tag a
Közgyűlésen közvetlenül, vagy a Közgyűlésen résztvevő egy másik tagnak adott írásos
meghatalmazása útján gyakorolhatja. A meghatalmazás eredeti példányát a Közgyűlés jelenléti
ívéhez csatolni kell.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli
hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy,
b) jogi személy terhére bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben
egyébként érdekelt,
c) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
d) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
e) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy
alapítója,
f) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
vagy,
g) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

1.5. A Közgyűlési jegyzőkönyv, a jelenléti ív és a határozatok:

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a Társaság cégnevét és székhelyét,
b) a Közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét,
c) a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek és
a szavazatszámlálóknak a nevét,
d) a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat,
e) a határozati javaslatokat, minden határozat esetében a leadott szavazatok és
ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés elnöke írja alá és két erre megválasztott,
jelenlevő tag hitelesíti. Az aláírt és hitelesített jegyzőkönyvet a Titkárság megőrzi. A Társaság
bármely tagja a jegyzőkönyvbe betekinthet. Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyvből kivonat
vagy másolat kiadását ingyenesen kérheti az Elnöktől.
A közgyűlésen hozott, nyilvános határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban is
kihirdeti.
A Közgyűlés határozatait az Elnökség felteszi a Társaság honlapjára. A nem nyilvános
határozatokat a tagok egyéni kóddal érhetik el, illetve csak a tárgyuk kerül a honlapra, és a
tagok a titkárságon megtekinthetik.
A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag,
illetve képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, valamint a Közgyűlés időtartama alatt
a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a Közgyűlés elnöke és a
jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

1.6. Ülés tartása nélküli döntéshozatal (elektronikus megtartott közgyűlés)
Az elnökség Vis Maior (járványhelyzet, jogszabályokból adódó gyülekezési korlátozás) miatt
dönthet úgy, hogy az adott évi közgyűlést elektronikus úton tartja meg személyes jelenlét
nélkül.
Az ülés nélküli döntéshozatal (elektronikus közgyűlés) főbb feltételei:
– tisztújító közgyűlés nem tartható ülés nélküli döntéshozatallal
– az adott évi közgyűlésre vonatkozó összes információs anyagot a szavazás időpontját
megelőzően legalább 20 nappal ki kell küldeni minden tag részére elektronikus úton
elektronikus levélben
– a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név,
lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott
határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek
sorszáma – és az arra adott szavazat
– a közgyűlés akkor tekinthető érvényesnek, ha legalább a tagok 50%-a + 1 fő érvényes
szavazatot adott le

2. Elnökség

2.1. Az Elnökség tagjai

Az Elnökség 7 főből áll.
Az Elnökség tagjai:
– elnök
– szakmai alelnök
– operatív alelnök
– 4 fő elnökségi tag.
Amennyiben az Elnökség létszáma 4 fő alá csökken, 30 napon belül rendkívüli tisztújító
közgyűlést kell összehívni.

2.2. Az Elnökség és a Felügyelő bizottság tagjainak megválasztása

a) Az Elnök az Elnökség jóváhagyásával minden tisztújítás előtt legkésőbb 60 nappal kinevez
egy, a Társaság legkevesebb 3 tagjából álló jelölő bizottságot, amely javaslatot készít a
Közgyűlés részére az Elnökség és a Felügyelő bizottság tagjainak személyére vonatkozóan.
A jelölő bizottság vezetője a bizottság javaslatát megvitatásra és elfogadásra a Közgyűlés
elé terjeszti. További jelöléseket a Közgyűlésen a Társaság bármely tagja tehet.
b) Minden Társasági tagnak joga van személyes részvételének akadályoztatása esetén
jelölését írásban, levél útján megküldeni.
c) Az Elnökség tagjai a jelen Fejezet 2.8. szerinti természetes személyek, akiket a
Közgyűlésen titkos szavazással kell megválasztani. A Felügyelő bizottság tagjai a jelen
Fejezet 3.8. szerinti természetes személyek, akiket a Közgyűlésen titkos szavazással kell
megválasztani.
d) A szavazatszámlálók megszámolják a leadott szavazatokat és kihirdetik a szavazás
eredményét. Az Elnökség tagja a 7 legtöbb szavazatot kapott személy. Amennyiben a
hetedik hely tekintetében szavazategyenlőség miatt nem lehet eredményt hirdetni, akkor
erre vonatkozóan új szavazást kell elrendelni. A szavazás lebonyolítását és annak
eredményét (a szavazatok pontos feltüntetésével) jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
e) Az elnökségi tagok megbízatása az Elnökség megválasztásának időpontjától számított 3.
év tisztújító közgyűléséig szól.
f) A megválasztott Elnökség a Közgyűlés után megtartja első ülését, amelyen tagjai közül
titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztja az Elnököt, a szakmai alelnököt
és az operatív alelnököt.

2.3. Az Elnökség feladatai:

a) a Közgyűlések közötti időben szervezi és irányítja a Társaság tevékenységét,
b) megszervezi a Társaság gazdálkodását,
c) gondoskodik a Társaság működéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtéséről,
d) dönt a Társaságba belépő tag tagfelvételi kérelméről, valamint a tag esetleges kizárásáról
a Társaságból,
e) részletes szakmai programot és a pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi tervet készít,
f) köteles elkészíteni és az Éves Közgyűlés elé terjeszteni az Elnökség és a Társaság éves
munkájáról szóló “beszámoló jelentés”-t. A Közgyűlés előtt 10 nappal a Beszámoló
jelentést köteles a tagok részére megküldeni. A Beszámoló jelentésnek tartalmaznia kell az
éves szakmai munka értékelését, valamint a Társaság beszámolóját a gazdálkodásáról, a
pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolót,
g) jogszabályt, az alapszabályt vagy egyesületi határozatot súlyosan vagy ismételten sértő
vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás vélelme esetén elrendeli az
etikai vizsgálatot és dönt az ad hoc Etikai Bizottság felállításáról; kötelező elrendelni az
etikai vizsgálatot a Közgyűlés döntése alapján,
h) az Etikai Bizottság javaslata alapján dönt az alkalmazandó jogkövetkezményekről, a
határozatról való tudomásszerzést követő 30 napon belül benyújtott keresetlevéllel lehet
fordulni a Társaság székhelye szerint illetékes bírósághoz,
i) dönt a munkabizottságok felállításáról, rendszeres vagy egyszeri tiszteletdíjat állapíthat
meg az elnökség, a munkabizottságok vezetőinek és tagjainak,
j) elfogadja a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
k) saját magán belül helyettesítési rendet állapít meg.

2.4. Az Elnök feladatai:

a) szervezi és irányítja az Elnökség munkáját,
b) bármelyik elnökségi tagot bármikor beszámoltathat a munkájáról,
c) javaslatot tehet a Társaságot érintő bármely kérdésben az Elnökségnek,
d) ellátja a Társaság vezetésével kapcsolatos feladatokat,
e) önállóan képviseli a Társaságot harmadik személyek, bíróságok, hatóságok és egyéb
szervek előtt, amely jogát bármikor bármely elnökségi tagra, valamint ügyvédre
(jogtanácsosra) átruházhatja,
f) összehívja a rendes és rendkívüli Közgyűléseket a Közgyűlés időpontja előtt legalább 10
nappal,
g) korlátlanul rendelkezhet a Társaság bankszámlája felett az operatív alelnökkel együttesen,
de ezt a jogot a Közgyűlés összegszerűségre vonatkozóan korlátozhatja,
h) akadályoztatása esetén a bankszámla feletti rendelkezési jogát az Elnökség banki aláírásra
jogosult tagjára írásban átruházhatja,
i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság alkalmazottai felett.

2.5. Az alelnökök feladatai:

2.5.1. Szakmai alelnök:

a) feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint látja el,
b) az Elnök távollétében ellátja az Elnök feladatait, annak megbízása szerint.

2.5.2. Operatív alelnök:

a) korlátlanul rendelkezhet a Társaság bankszámlája felett az elnökkel együttesen, de ezt a
jogot a Közgyűlés összegszerűségre vonatkozóan korlátozhatja,
b) akadályoztatása esetén a bankszámla feletti rendelkezési jogát az Elnökség banki aláírásra
jogosult tagjára írásban átruházhatja,
c) irányítja a Titkárság munkáját,
d) feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint látja el,
e) az Elnök távollétében ellátja az Elnök feladatait, annak megbízása szerint.

2.6. Az Elnökség működése és határozathozatala

Az Elnökség üléseit negyedévenként legalább egyszer, ezen kívül szükség szerint tartja.
Az Elnökség üléseit az Elnök, tartós akadályoztatása esetén az Operatív alelnök hívja össze. Az
Elnökségi ülések összehívását az Elnökség bármely tagja kezdeményezheti, a napirendi javaslat
és a téma időszerűségének feltüntetésével.
Az Elnökség ülésein a Felügyelő Bizottság elnöke, a Munkabizottságok vezetői, és a Titkárság
munkatársai tanácskozási joggal vesznek részt.
Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az Elnök vagy az alelnökök egyike és összesen
legalább 4 elnökségi tag jelen van.
Az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök
szavazata dönt.
Az Elnökség határozatait az Elnökség felteszi a Társaság honlapjára a tagság által elérhető
védett részre.

2.7. Az Elnökség működésének feltételei:

Az Elnökség működési költségeit a Társaság a bevételeiből fedezi.

2.8. Az Elnökség tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok
– Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták,
– Nem választhatók az Elnökségbe a Felügyelőbizottság tagjai,
– Nem választhatók az Elnökségbe olyan természetes személy tagok, akik valamely, a
Társaságot ellenőrző hatóság vagy főhatóság munkatársai,
– Nem lehet az Elnökség tagja, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
következmények alól nem mentesült,
– Nem lehet az Elnökség tagja, akit az Elnökség tevékenységébe tartozó valamely
foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak,
– Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség
tagja, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, vagy akivel szemben a
Ptk. 3:22. §-ban foglalt, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn,
– Az Elnökségi tag feladatait személyesen köteles ellátni.

3. Felügyelőbizottság

3.1. A Társaságnál Felügyelőbizottság működik, mert a tagok több mint fele jogi személy.

3.2. A Felügyelőbizottság három főből áll, egy elnök és két tag, jogi személy tag esetén annak képviselője. Amennyiben a Felügyelőbizottság létszáma három fő alá csökken, 30 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni, a pótlás érdekében.

3.3. A Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása a tisztújító közgyűlésen, az Alapszabály jelen Fejezet 2.2. szakasz a)-d) pontjaiban leírt szabályok szerint történik. A megválasztott Felügyelőbizottság a Közgyűlés után megtartja első ülését, amelyen tagjai közül egyszerű szótöbbséggel megválasztja az elnökét.

3.4. A Felügyelőbizottság feladata az Elnök, az Elnökség, és a Munkabizottságok tevékenységének ellenőrzése, hogy az a Társaság érdekeinek, továbbá a jogszabályok, az Alapszabály és a közgyűlési határozatoknak megfelelően történt-e. A Felügyelőbizottság ellenőrzési tevékenysége alapján kezdeményezést tehet az Elnökségnél vagy a Közgyűlésnél, illetve jogi eljárást kezdeményezhet.

3.5. A Felügyelőbizottság legalább évente egyszer tart ülést. Az ülést a Felügyelőbizottság elnöke hívja össze. Az ülés határozatképes, ha azon részt vesz a bizottság elnöke és legalább egy tagja. A Felügyelőbizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség estén a bizottság elnöke dönt.

3.6. A Felügyelőbizottság munkájáról beszámol az Éves Közgyűlésnek.

3.7. A felügyelőbizottság tagjai a Társaság Elnökségétől függetlenek, tevékenységük során
nem utasíthatók.

3.8. A Felügyelőbizottság tagsági feltételei, a Felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok
– Felügyelőbizottsági tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
– Nem választhatók a Felügyelőbizottságba olyan természetes személy tagok, akik valamely, a Társaságot ellenőrző hatóság vagy főhatóság munkatársai.
– A Felügyelőbizottság tagja feladatait személyesen köteles ellátni.
– Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a Ptk. 3:22. §-ban foglalt, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a Társaság vezető tisztségviselője, azaz az Elnökség tagja.

4. Titkárság

A Társaságnál az Elnökség munkájának segítése érdekében Titkárság működik, amely ellátja a Társaság tevékenységével kapcsolatos szervezési feladatokat, valamint a Társaság működtetéséhez szükséges gazdasági, pénzügyi tevékenységet végez.
A Titkárság feladatait a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

5. Munkabizottságok

Állandó és ad-hoc munkabizottságok létrehozásáról, megszüntetéséről az Elnökség határozhat.
Ezek részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

IX. fejezet

A Társaság tagjainak jogai és kötelezettségei

1. A tagok jogai:

– véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a Társaságot érintő bármely kérdésben,
– részt vehet a Társaság tevékenységében és különböző rendezvényein,
– részvételi és szavazati joga van a Társaság Közgyűlésein,
– a Közgyűlés vagy bármely szervének jogszabálysértő határozatát – a tudomására
jutástól számított 30 napon belül – megtámadhatja bíróság előtt,
– tájékoztatást kaphat a Társaság tevékenységéről és a szakmai dokumentumokról.

2. A tagok kötelezettségei:

– az Alapszabály – esetleges belső szabályzatok – betartása,
– a tagdíj határidőben történő befizetése,
– a Társaság vagyonának megóvása,
– a Társaság tevékenységében köteles aktívan részt venni a Társaság céljainak elérése
érdekében kitűzött feladatok elvégzésében.

X. fejezet

Pénzügyi év

A pénzügyi év minden év január 1-jétől december 31-éig tart.

XI. fejezet

A Társaság gazdálkodása, működésének feltételei

A Társaság a befizetett tagdíjakból és egyéb bevételeiből gazdálkodik.
Amennyiben a működéséhez a fenti bevételek átmenetileg nem nyújtanak elegendő fedezetet,
az Elnökség rendkívüli pótbefizetés elrendelését indítványozhatja a Közgyűlésnek.
A Társaság tevékenységének ellátásához akár munkaviszony, akár megbízási jogviszony
keretében alkalmazottakat foglalkoztathat. A Társaság alkalmazottai felett a munkáltatói
jogokat az Elnök gyakorolja.
A Társaság részére küldött átutalásokat a Társaság mindenkori bankszámlájára kell teljesíteni.
A pénzügyi bankszámlát az Elnökség nyittatja meg, annak megváltoztatása, megszüntetése és
új számla nyitása az Elnökség hatáskörébe tartozik.
A Társaság a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl saját
vagyonukkal a Társaság tartozásaiért nem felelnek.

XII. fejezet

A Társaság megszűnése

a) A Társaság más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak
egyesületekre válhat szét, amelyhez a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott
határozata szükséges.

b) A Társaság jogutód nélkül megszűnik, ha azt a szavazati joggal rendelkező tagok
háromnegyedes többséggel elhatározzák, ha a bíróság megszünteti, ha a célját
megvalósította vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak
meg, továbbá ha a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tízet.

c) A Társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén, a hitelezők követeléseinek
kiegyenlítése után fennmaradó vagyont, a megszűnésről döntést hozó Közgyűlés
határozatával egy szakmai szervezetnek juttatja, ilyen döntés hiányában a nyilvántartó
bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

A Társaság a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról,
a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.
évi CLXXV. törvény előírásainak betartásával, annak szellemével összhangban
tevékenykedik.
Az Alapszabályt a Társaság 1996. november 12-i alakuló Közgyűlése elfogadta, így annak
rendelkezései 1996. november hó 12. napján hatályba léptek.
A Társaságot a Vas Megyei Bíróság 1997. május 14. napján hozott Pk.60.005/1997/4. számú
végzésével vette nyilvántartásba, az 1997. II. 28-án módosított Alapszabály alapján.

Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján annak hatályos tartalmának.

Budapest, 2022. április 29.